Az Europol szerint a világjárvány új lehetőségeket adott a terroristáknak
Az Europol új jelentése szerint a koronavírus-járvány felgyorsította az erőszakos ideológiák terjedését, mivel a terroristák és a szélsőségesek kihasználják, hogy az emberek több időt töltenek online.
Fotó: Flickr/Arenamontanus 
A blokk bűnüldöző ügynökségének legfrissebb, „Az EU terrorizmus helyzetéről és tendenciáiról szóló jelentése” arra figyelmeztet, hogy 2020-ban „jelentős mértékben megnőtt” a politikai ellenfelekkel szembeni intolerancia, amit részben a globális egészségügyi válság is ösztönzött.
Megjegyezték, hogy a szélsőségesek és a terroristák új lehetőségeket találtak az online töltött idő növekedésével, mivel az emberek karanténban voltak, és hogy a világjárvány „további stressztényező” lehetett, amely arra ösztönözhette a kiszolgáltatott személyeket, hogy az erőszak felé forduljanak.
Kiemelték, hogy 2020-ban 57 befejezett, meghiúsult és meghiúsított terrortámadást jelentettek a blokkban, bár ezek mindössze hat tagállamban történtek: Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Spanyolországban. Huszonegy ember halt meg e támadások következtében, miközben 17 tagállamban 449 személyt tartóztattak le terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények gyanújával – ez harmadával kevesebb, mint 2019-ben.
Növekszik az egyéni dzsihadista támadások száma
Az Europol szerint továbbra is a dzsihadista terrorizmus jelenti a legnagyobb fenyegetést a 27 országot tömörítő blokk számára, a befejezett támadások száma éves szinten 10-re emelkedett. Ezek 12 ember halálát okozták, és további közel 50-et megsebesítettek. Mindegyiket magányos elkövetők hajtották végre, akik közül néhányan kapcsolatban álltak terrorista csoportokkal, köztük a 2020. novemberi bécsi támadás elkövetője, aki négy embert ölt meg.
A Telegram és az Europol közötti együttműködés 2019 vége óta drasztikusan csökkentette a dzsihadista csoportok azon képességét, hogy üzeneteiket a Telegramon keresztül terjesszék, ami arra kényszerítette az ilyen csoportokat, hogy új terjesztési csatornákat találjanak. Ennek eredményeként a dzsihadista propaganda több csatornán is szétszóródott – közölte az Europol.
A csoportok, köztük az Iszlám Állam és az al-Kaida különböző eseményeket használtak ki propagandájuk erősítésére, utóbbi a nyugati társadalmakban tapasztalható diszkrimináció kérdését használta fel arra, hogy az elnyomottak jogait védő alternatívaként tüntesse fel magát. Mások a Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrák újrakiadásával kapcsolatos vitát használták fel arra, hogy új támogatókat szerezzenek és támadásokra ösztönözzenek.
A jobboldali terroristák egyre több fiatalt érnek el
A szélsőségesek eközben igyekeztek újonnan megjelenő narratívákat beépíteni, hogy beszivárogjanak olyan közösségekbe, amelyek első pillantásra nem feltétlenül osztják alapvető nézeteiket. Ide tartozik az éghajlatváltozással kapcsolatos megnövekedett társadalmi tudatosság, a jobboldali propaganda a bevándorlást és a túlnépesedést okolja az éghajlati válságért, és ezt hídként használja fel a nacionalizmuson, az antiszemitizmuson és az akceleráción alapuló ideológiák felé, utalva egyes fehér nacionalisták azon céljára, hogy „felgyorsítsák” a faji konfliktust.
Ezzel az online és játékplatformokon keresztül terjesztett megközelítéssel sikerült elérni a fiatalabb, képzettebb embereket is – jelezte az Europol. A gyanúsítottak ezért egyre fiatalabbak, néhányan közülük a letartóztatások idején még kiskorúak. A 2020 februárjában a németországi Hanauban elkövetett támadás – amelyben kilenc ember vesztette életét –, volt az egyetlen befejezett jobboldali terrortámadás abban az évben. Három másik meghiúsult vagy meghiúsult Belgiumban, Franciaországban és Németországban.
Eközben a baloldali és anarchista terrortámadások száma stabil maradt, a 25 támadásból 24-et Olaszországban követtek el. Ezek elsősorban magán- és köztulajdont, például pénzügyi intézményeket és kormányzati épületeket céloztak. A baloldali terrorizmust tápláló témák közé tartozik az antifasizmus, az antirasszizmus és a vélt állami elnyomás, de mostanra olyan új témákkal bővült, mint a technológiai és tudományos fejlődéssel szembeni szkepticizmus, a koronavírus miatt hozott korlátozó intézkedések és a környezetvédelmi kérdések – írja az Euronews.
