Több mint négyezer darabos, rekordméretű viking kori ezüstkincset tártak fel Finnországban egy amatőr fémdetektoros jelzése alapján.
Egy Helsinkitől nagyjából 170 kilométerre északkeletre fekvő faluban, Sysmä közelében bukkant rá Finnország eddigi legjelentősebb viking kori ezüstleletére egy amatőr fémdetektoros. Kalle Lappinen szeptember 3-án jelezte a hatóságoknak a felfedezést, a Lahti Múzeum régészei pedig már másnap megkezdték a leletek szakszerű feltárását.
A földből előkerült kincsötvözet összesen több mint 4000 ezüstérméből, összevágott ezüsttöredékekből, egy karperecből, egy díszes veretből és egy gyöngyből áll. A mintegy négy és fél kilogramm összsúlyú leletanyag a szakértők becslése szerint az időszámításunk szerinti 1000 és 1050 közötti évtizedekből származik.
A pénzérmék eredete meglepően változatos képet mutat. A mai Svédország, Nagy-Britannia és Németország területéről származó veretek mellett a mai Törökország és Irán vidékéről származó arab dirhamok is találhatók köztük. A régészeti vizsgálatok jelenleg is zajlanak, a pontosabb datálást a restaurálási munkálatok után végzik el.
Kivételes kincseket találtak
Esko Tikkala, a Lahti Múzeum régésze elmondta, hogy bár végzett már ásatásokat a késő vaskorból származó lelethelyeken, a mostani felfedezés léptéke még őt is meglepte. Tájékoztatása szerint a megszokott néhány tucat vagy legfeljebb pár száz érme helyett ezúttal több ezer darabos leletanyag kerül a múzeumba.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
„A mai Sysmä egy meglehetősen csendes és eldugott településnek tűnhet, ám a késő vaskori régészeti anyagok alapján 1000 évvel ezelőtt teljesen más lehetett a helyzet” – fogalmazott a szakember, utalva arra, hogy a térség egykor fontos kereskedelmi csomópontként működhetett.
A mostani lelet több mint a duplája a korábbi finnországi rekordnak, amelyet 1895-ben Nousiainenben tártak fel, és amely körülbelül 1700 érmét tartalmazott. Az ezüstkincs eredeti tulajdonosának kiléte az évszázadok homályába vész, a szakértők szerint azonban több lehetséges oka is lehetett annak, hogy a vagyon a föld alá került.
A leletek helye
Az értékes tárgyakat egy alacsony sziklás kiemelkedés mellett rejtették el két különálló, egymástól mindössze tizenkét méterre lévő depóban. Ez a megoldás lehetővé tette volna a gyors kiásásukat, ám a tulajdonos végül soha nem tért vissza értük.
„Elképzelhető, hogy egy kereskedő rejtette el vagyona egy részét megőrzésre, hogy ne kelljen magával cipelnie, azzal a szándékkal, hogy a következő útján visszaszerzi. Az is megeshetett, hogy egy jómódú helyi lakos ásta el az értékeit egy fenyegető konfliktus vagy ellenséges támadás miatt” – fejtette ki Esko Tikkala.
Frida Ehrnsten, a Finn Nemzeti Múzeum numizmatikai gyűjteményének őre a Fox News Digital megkeresésére beszélve világított rá a felfedezés jelentőségére, amiről a New York Post számolt be. A kutató kiemelte, hogy a kettős depó formáció kifejezetten ritka, hiszen hasonló felépítésű leletre korábban nem volt példa a régióban.
A szakértő pontosította a szóhasználatot is. A Finnországban élt embereket nem tekintik a szó szoros értelmében vett vikingeknek, mivel a vikingek Skandináviából származtak, ahová Finnország földrajzilag nem tartozott hozzá, a viking kor elnevezést ugyanakkor a tágabb történelmi korszakra alkalmazzák.
Az amatőr fémdetektorosok szerepe az utóbbi évtizedekben kulcsfontosságúvá vált a finnországi régészeti kutatásokban. Negyedszázaddal ezelőtt mindössze 7000 viking kori érmét ismertek a kutatók az országban, mára ez a szám a hobbi kincskeresők folyamatos felfedezéseinek köszönhetően a kétszeresére, csaknem tizennégyezerre emelkedett.