A daganatos megbetegedések általános halálozási aránya évtizedek óta folyamatosan csökken, miközben több korábban halálos kórkép mára krónikus betegséggé szelídült. Egyetlen területen tapasztalható ezzel ellentétes folyamat, az 50 év alattiak körében ugyanis egyre gyakoribbá válik a vastag- és végbéldaganat. Bár az érintettek abszolút száma a fiatal korosztályban továbbra is alacsony, a tendencia növekedést mutat, az okokat pedig egyelőre a szakértők sem értik pontosan.

A kutatók több lehetséges magyarázatot is megvizsgáltak a jelenség feltárására, ám a legtöbb elmélet komoly hiányosságokkal küzd. Felmerült a növényvédő szerek és egyéb vegyi anyagok szerepe, ám ezek használata visszaszorult az elmúlt évtizedekben. Az idősebb generációk ráadásul jóval nagyobb vegyszerterhelésnek voltak kitéve fiatalabb korukban, miközben körükben most mégis csökken a megbetegedések aránya.

Hasonló ellentmondás figyelhető meg a PFAS-ként ismert örök vegyi anyagok vagy az elhízás vizsgálatakor is. A testsúlynövekedés ugyan bizonyítottan növeli a kockázatot, az idősebb korosztályban mégis sokkal magasabb a túlsúlyosak aránya. Az érintett korosztály életmódbeli változásairól és a feltételezett kóroki tényezőkről számolt be a ScienceAlert, kiemelve, hogy a matematikai modellezések alapján a súlygyarapodás legfeljebb az esetek 15 százalékát magyarázhatja.

A jelenség földrajzilag nem egyenletes

A rejtélyt tovább fokozza, hogy a jelenség földrajzilag egyáltalán nem egyenletes. Egy 2019-es felmérés, valamint egy 2025-ben végzett átfogó elemzés alapján az vizsgált országok csaknem felében stagnált vagy csökkent a fiatalok vastagbélrákos esetszáma. Miközben az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban emelkedést regisztráltak, Olaszországban és Litvániában kifejezetten kedvező folyamatok zajlanak.

Egyes szakértők szerint a háttérben az egészségügyi szűrések és a diagnosztikai eljárások megváltozása állhat. Elképzelhető, hogy a fiatalabbak manapság hamarabb fordulnak orvoshoz és több vizsgálaton esnek át, így több esetet fedeznek fel. Emellett a daganatos megbetegedéseket rögzítő adatbázisok pontossága is sokat javult az utóbbi időben, ami szintén torzíthatja a statisztikákat.

Gideon Meyerowitz-Katz sydney-i epidemiológus megállapítása szerint azonban ezek az egészségügyi tényezők sem magyarázzák teljesen, miért érinti eltérően a folyamat az egyes korosztályokat. A regisztrált megbetegedések száma egyes régiókban egyértelműen növekszik, ám a valódi kiváltó ok azonosítása egyelőre a modern orvostudomány egyik legösszetettebb feladata.