Varga Mihály sérelmezi az EU halasztását az uniós pénzekről való döntés kapcsán
A keddi EU-s ülésen Magyarország egyedüli tagállamként vétózta meg az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós támogatást, és elhalasztották az uniós pénzekről szóló döntést is.
Fotó: MTI/Kovács Anikó Magyarország veszélyes precedensnek tartja, hogy a hazánknak járó uniós források kifizetését azoktól teljesen független ügyekhez rendeljék, de több uniós tagállam a magyar helyreállítási terv jóváhagyását ahhoz kötné, hogy a magyar kormány különböző más kérdésekben változtassa meg az álláspontját – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter az MTI-nek kedden Brüsszelben.
A miniszter az uniós tagállamok pénzügyi és gazdasági minisztereinek tanácskozását (Ecofin) követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta: ez nem korrekt magatartás, mert a globális minimumadó és az Ukrajna támogatását szolgáló közös 18 milliárd eurós uniós hitelfelvétel nem függ össze az uniós források kifizetésével.
A magyar helyreállítási tervvel kapcsolatban Varga Mihály jelentős előrelépésnek nevezte, hogy az Európai Bizottság másfél év után nemcsak pozitívan értékelte azt, hanem lényegében jeles osztályzattal is látta el, vannak olyan kategóriák, amelyekben a legjobb öt között vannak a magyar programok. Elmondta: a terv tartalmát minden tagország támogatja, így az év végéig megtörténhet a hivatalos jóváhagyás.
Varga szerint a magyar kormány „mindent megtett”
Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy három operatív programnál a bizottság fenntartja a kifizetés felfüggesztésére vonatkozó szeptemberi javaslatát, annak ellenére, hogy a kormány a testület által kért 17 kérdésben maradéktalanul teljesítette a novemberig vállalt kötelezettségvállalásait. Hozzátette: több uniós tagállam is azon az a véleményen van, hogy a jogállamisági mechanizmus keretében első alkalommal kerül sor eljárásra, ezért a bizottságnak „igazságosnak, arányosnak és objektívnek kell maradnia, a tényekre alapozva kell rögzítenie álláspontját”.
„Több tagország jelezte, hogy szükség lenne egy objektív értékelésre, amelyek figyelembe veszik a magyar kormány által november 19. után tett lépéseket. Például Franciaország és Németország is úgy véli, hogy a bizottság értékelésében van egyfajta aránytalanság” – mondta Varga Mihály, kifejezve reményét, hogy az uniós végrehajtó testület tárgyilagosabb minősítéssel zárja majd le a folyamatot.
A miniszter az Ukrajna támogatását szolgáló közös 18 milliárd eurós uniós hitelfelvétellel kapcsolatban leszögezte, hogy Magyarország ehhez nem hajlandó hozzájárulni. „Rossz tapasztalataink vannak a közös hitelfelvétellel, például a koronavírus-járvány alatt hozott ilyen típusú uniós döntés nem segített Magyarországnak, hogy hozzájusson a forrásokhoz” – tette hozzá.
Magyarország kizárólag a maga módját segítenek Ukrajnának
Kiemelte, hogy Magyarország készen áll Ukrajna további megsegítésére, de kizárólag kétoldalú megállapodás keretében ad hitelt, saját erőből, az Ukrajnával közösen meghatározandó konkrét célokért. Az ehhez szükséges forrás rendelkezésre áll a magyar költségvetésben – szögezte le a pénzügyminiszter.
Varga Mihály emlékeztetett: Magyarország már több mint egymillió ukrajnai menekültet fogadott, és 31 milliárd forintot fordított a háború sújtotta ország támogatására.
A pénzügyminiszter a globális minimumadóról szólva hangsúlyozta: Magyarországon az egyik legalacsonyabb, 9 százalékos a társasági adó kulcsa, amelyet a globális minimumadóra vonatkozó nemzetközi törekvések szerint 15 százalékra kellene emelni.
Az adóemelés magyar munkahelyek megszűnésével és a versenyképesség romlásával is járna, ezért Magyarország nem támogatja a globális minimumadó emelését – jelentette ki. Magyarország elutasítja, hogy az e két kérdésben képviselt magyar álláspont megváltoztatásához kössék a nekünk járó uniós források ügyét – mondta Varga Mihály.
(MTI)
