Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

Dollár
364,17 Ft
Euró
393,35 Ft
Font
460,53 Ft
Bitcoin
70,502 $

Varga Judit: fantasztikus volt április 3-án a Holdról is látható győzelmet ünnepelni

Az igazságügyi miniszter egy terjedelmes interjút adott nemrég, melyben megosztotta, hogyan élte meg a Fidesz újabb kétharmados választási győzelmét 2022 áprilisában.

Fotó: MTI/Filep István
Belpolitika

Borbély Fanni

Szerkesztő

Varga Judit igazságügyi miniszter az Indexnek adott terjedelmes interjújában több témát is érintett, s többek között arról is beszélt, hogy milyen érzés volt számára, hogy a Fidesz ismételten kétharmados választási győzelmet aratott, ezzel negyedik alkalommal elnyerve a kormányzás lehetőségét Magyarországon.

Varga Judit elmondása szerint ez volt „az első kampánya belülről”, miután „eddig csak Fidesz-szavazó volt”. Úgy fogalmazott: Soron kívül A húsvét az egyik legjobb alkalom a kisállattartással járó felelősség megtanítására

„Sportemberként a kampányban elmondtam, lehet, hogy valaki többször megnyerte már az úszóversenyt, de mindig be kell ugrani a medencébe és végig kell úszni a távot, bármi történhet, soha nincs papírforma. Egy stratégiám volt, hogy tegyünk bele mindent, legalább a lelkiismeretünk legyen tiszta, hogy a magunk részéről mindent megtettünk a győzelemért. Fantasztikus érzés volt április 3-án este, a Holdról is látható győzelmet ünnepelni.”

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet jelentéstevőivel történt találkozói kapcsán Varga megfogalmazása szerint „mindig, mindenki megfogalmaz kritikákat és aggódik, főleg Magyarországért”, ám ő „elég régóta van a közegben ahhoz”, hogy tudjon olvasni a sorok között.

A rosszhiszeműség

Az igazságügyi miniszter arra is kitért, hogy jó hangulatban zajlottak ezek a találkozók, ám egy kérést megfogalmazott a jelentéstevők felé: arra kérte őket, hogy „ha lehet, a rosszhiszeműség kerülje el az értékelésüket”. Ennek kapcsán kijelentette, meglátása szerint „kettős mérce van Európában”:

„Tudom, hogyan néz ki például a spanyol, a finn, a belga, vagy a holland igazságszolgáltatási modell, de ha nem ír róla minden nap a sajtó, akkor nem gondolja az olvasó Európában, hogy baj lenne ezekben az országokban. Brüsszeli lakosként kilenc évig olvastam az újságokban, hogy Magyarországon minden rossz. A mindennapos tevékenységem része volt, hogy korrektúrákat küldtem az ismerőseimnek, kollégáimnak, mert ferdítések voltak a cikkekben. Összességében a jogállamisági eljárás is arról szól, hogy miből akarnak problémát csinálni, és miből nem.”

Rámutatott, a Magyarországról szóló híreket olvasva „sokan azt hiszik, hogy például az igazságügyi miniszternek bármilyen hatása van a bíróságok működésére”, ennek kapcsán pedig hangsúlyozta, „valójában zéró ráhatása van a magyar alkotmányos rendben”.

Olyan példákat sorolt fel a kettős mérce létezésének alátámasztására, mint például, hogy más országokban például a végrehajtó hatalom is beleszólhat a bírói kinevezésekbe; az igazságügyi miniszter egyedi ügyekben utasíthatja az ügyészt; vagy éppen máshol bírók lehetnek aktív párttagok; ami Magyarországon alkotmányosan kizárt:

„Az információ tisztaságát folyamatosan bemocskolják ezek a hírek, és a szakma nyelvén ezzel nehéz mit kezdeni, politikai vádakra politikai válaszokat lehet adni. Az ember jogászként, ha nem is beleőrül ebbe, de egészen frusztrálttá válhat, és kilátástalannak láthatja ezeket a harcokat.”