A vádli izmainak összehúzódása kiemelten fontos szerepet játszik a vér szív felé történő visszajuttatásában.
Minden egyes lépésnél, sarokemelésnél vagy bokaforgatásnál működésbe lép a térd alatti izompumpa. A vádli izmai összehúzódásukkal összenyomják a lábszár vénáit, ezzel felfelé, a szív irányába továbbítják a vért. Ezt a mechanizmust a keringési rendszerben betöltött nélkülözhetetlen szerepe miatt gyakran a test másodlagos szívének is nevezik.
Bár a megnevezés jelképes és nem helyettesíti a mellkasban dobogó szervet, a lábszár izomzata a keringés egyik legnehezebb feladatát látja el a vér gravitációval szembeni visszajuttatásával. A szív az artériákon keresztül pumpálja az oxigéndús vért a testbe, a lábakba eljutó vérnek azonban a jóval alacsonyabb nyomású vénákon át kell visszatérnie. A vénák nem képesek önállóan elegendő nyomást kifejteni, így a mozgás során összehúzódó izmok munkájára szorulnak.
A vénákban található apró, egyirányú billentyűk megakadályozzák, hogy a vér az izomösszehúzódások között visszafelé folyjon a lábfej irányába. Megfelelő izomműködés hiányában a vér felhalmozódhat a lábakban, ami bokaduzzanathoz, lábfájdalomhoz vagy feszülő érzéshez vezethet, hosszabb távon pedig vénás megbetegedéseket okozhat.
A lábszári izompumpa gyengülése
A lábszári izompumpa gyengülése a szervezet általános egészségi állapotáról is fontos visszajelzést adhat. A ScienceAlert azt írja, a minnesotai Mayo Klinika kutatói egy 2020-as vizsgálatban több mint 2700 felnőtt érrendszeri mérési adatait elemzték. Az eredmények azt mutatták, hogy a nem megfelelően működő izompumpával rendelkező páciensek körében tíz év alatt mintegy 18 százalékos volt a halálozási arány, míg a jól működő izomzatú csoportban ez az érték 6 százalék körül alakult.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
Ez nem jelenti azt, hogy a vádli gyengesége közvetlenül okozná a halált, hiszen a funkcióromlás mögött mozgáshiány, izomvesztés, ízületi gondok vagy idegrendszeri betegségek is állhatnak. Egy későbbi, csaknem 6000 beteg adatait feldolgozó 2024-es Mayo Klinika-kutatás szintén megerősítette ezt az összefüggést. A leggyengébb pumpafunkcióval rendelkező pácienseknél több mint kétszeresére nőtt a halálozási kockázat azokhoz képest, akiknél a lábszár izmai hatékonyan mozgatták a vért.
A rendszeres séta fontossága
A keringés támogatásának legegyszerűbb módja a rendszeres séta, de a futás, a lépcsőzés és a vádliemelés is hatékonyan aktiválja a rendszert. Az ülőmunkát végzőknek az Amerikai Szív Társaság azt javasolja, hogy óránként legalább egyszer álljanak fel és sétáljanak egy keveset. Ha erre nincs lehetőség, a boka fel-le mozgatása vagy a sarok emelgetése is átmozgatja a vádli izmait.
A tartós egy helyben állás sem jelent megoldást, mozgás nélkül ugyanis az izmok nem tudják préselni a vénákat. Fontos arra is figyelni, hogy a tartós duzzanat, a hirtelen fellépő fájdalom vagy a láb pirossága nem egyszerűen az ülés következménye, hanem mélyvénás trombózis jele is lehet, ami azonnali orvosi ellátást igényel.
A vádli mozgása a keringés javításán túl az anyagcserére is kedvező hatást gyakorolhat. Egy mélyen fekvő lábszárizom, a soleus ülve végzett mozgatása növeli az izom energiafelhasználását, segítve a szénhidrátok és zsírok feldolgozását. Egy korábbi kísérletben a prediabétesszel élő résztvevőknél ez a mozgásmennyiség nagyjából egyharmaddal csökkentette a vércukorszint emelkedését a hosszas üléshez képest.
Bár az ülés közbeni sarokemelés nem helyettesíti a teljes testet átmozgató edzést vagy a szükséges orvosi kezeléseket, minden egyes izomösszehúzódás értékes segítséget nyújt a szív megfelelő működéséhez.