Megúszhatják a hatalmi vákuumot Afganisztánban, amiben magyarok is segíthetnek

Az afgán biztonsági erők egyik tagja egy megsemmisült jármű maradványa közelében az egyik pokolgépes merénylet helyszínén, Kabulban 2021. február 20-án. A detonációt mágnessel ellátott és a járműre tapasztott pokolgéppel követték el. Az afgán fővárosban három robbanásban legalább öten meghaltak, két másik ember megsebesült. Az első támadásnak egy civil jármű, a másodiknak egy katonákat szállító gépkocsi, a harmadiknak egy rendőrautó volt a célpontja. MTI/EPA/Hedajatullah Amid
not image

Nagy Noel

2021. július 18. - 10:38

A török védelmi tárca megerősítette, hogy jól haladnak a tárgyalások az Egyesült Államokkal, hogy a török hadsereg átveszi a Kabuli Nemzetközi Repülőtér őrzését, amelynek köszönhetően maradhatnának külföldi nagykövetségek Afganisztánban.

Törökország kívánja feltölteni a nyugati seregek távozása által előidézett hatalmai vákuumot, amelynek célja, hogy ne süllyedjen abszolút anarchiába az ország és ne vegyék át a tálibok az uralmat. Ennek egyik eleme, hogy döntés szülessen a kabuli reptér őrzéséről.

Huluszi Akar török védelmi miniszter kijelentette, hogy jól haladnak a tárgyalások erről az Egyesült Államokkal, valamint további országokkal is felvették a kapcsolatot, akik segíteni szeretnének Afganisztánon – idézte a Wall Street Journal. Mint fogalmazott, már részletkérdésekben tárgyalnak csak az amerikai partnerrel.

A Talibán természetesen nem hagyta szó nélkül a hírt, közleményükben elítélték Törökországot, amiért „megpróbálják kiterjeszteni az ország elnyomását az amerikaiak nevében”. Jelezték: amennyiben a török katonák Afganisztánban maradnak, elnyomóknak fogják őket tekinteni, amiért retorziók fognak járni.

„A következményekért való felelősség azoknak a vállára fog nehezedni, akik beavatkoznak mások belső ügyeibe és ilyen rosszindulatú döntést hoznak”

fogalmaztak.

Törökország egyébként már régóta tagja az amerikai vezetésű afganisztáni koalíciónak, seregeik azonban sosem vívtak igazán harcot tálib erőkkel és nem is érte őket támadást. A török haderők jelenleg főként a kabuli reptér ügyeit intézik, például a légi irányítás és a meteorológiai bázis hadi vezetését látják el.

Néhány száz török katona ugyan ott van a fronton, de számuk csekélynek tekinthető, így inkább más feladat vállalna magára Ankara. A kivonuló nyugati katonai hatalmak tisztviselői ugyanis egy dologban egyetértenek: amennyiben Törökország nem vállalja magára a reptér őrzését, a legtöbb légitársaság nem fog járatokat küldeni Afganisztánba, így evakuálni kell majd a külföldi nagykövetségeket.

Mivel a Kabulba vezető szárazföldi utakat már javarészt a Talibán irányítja vagy intéz ellenük gyakori támadásokat, ezért a reptér az egyetlen biztonságos hely, amelyen keresztül a külföldi diplomaták meg tudják közelíteni az afgán fővárost.

Kabul már eleve egyre elszigeteltebbnek tekinthető globális viszonylatban, legutóbb a koronavírus-járványra hivatkozva az Egyesült Arab Emírségek szüntette be az összes repülőjáratot Dubai és Kabul között. Közvetlen járatok most már csak Isztambulba, Újdelhibe, Iszlámábádba és Taskentbe közlekednek.

Egy névtelenül nyilatkozó amerikai tisztviselő azt is kijelentette, hogy amennyiben Törökország nem vállalná a reptér őrzését, akkor az Egyesült Államoknak több száz további katonát kellene bevetnie, ezt azonban Joe Biden nem volna hajlandó elfogadni – ha már az ő döntése volt az, hogy szeptember 11-ig kivonják az összes amerikai csapatot.

Az amerikai üzleti napilap felkereste a török védelmi tárcát, a Pentagont és a külügyminisztériumot is, ám újat ők sem mondtak, hanem Akar védelmi miniszter kommentjeit erősítették meg, vagyis azt, hogy még továbbra is zajlanak a tárgyalások bizonyos részletekről.

Recep Tayyip Erdogan török elnök korábban kijelentette, hogy hajlandók lennének átvenni a reptér őrzését, azonban ehhez teljes körű logisztikai, politikai és diplomáciai támogatást várnak. Korábban még azt is kijelentette, hogy a magyar hadsereg katonáit is segíthetnek az őrzésben, pakisztáni katonák mellett.

A helyzet azonban nem egyszerű, ugyanis Joe Biden hatalomra kerülése óta viharos a kapcsolat az USA és Törökország között. Először is azért, mert Biden átlépett egy „vörös vonalat” Ankara szemében azzal, hogy népirtásként ismerte el az örmény genocídiumot, de konfliktus robbant ki annak mentén is, hogy Törökország S-400-as védelmi rendszereket vásárolt Oroszországtól.