Törökországot is feltette Washington a „gyerekkatonás listára”, mélyülhet a feszültség
Az Egyesült Államok megerősítette csütörtökön, hogy felteszi Törökországot azon országok listájára, akik az elmúlt év során érintettek voltak gyermekkatonák toborzásában vagy foglalkoztatásában.
Az éjszakai rakétatámadásban megsemmisült jármûvek a líbiai fõváros, Tripoli Abu Szalim negyedében 2019. április 17-én. Fájez esz-Szarrádzs, a líbiai egységkormány vezetõje Halífa Haftar tábornoknak, a kelet-líbiai hadsereg vezetõjének a katonáit tette felelõssé a Tripoli elleni rakétatámadásért, amelyben legkevesebb négyen életüket vesztették és sokan megsérültek. Az ország keleti részét uraló Haftar tábornok április negyedikén indult Tripoli ellen, ahol a nemzetközi segítséggel felállított egységkormány mûködik.
MTI/EPA 
Az amerikai külügy minden évben elkészíti ezt a listát, amelyre a kezdetek óta először került fel Törökország – emlékeztetett a Reuters. Ez pedig tovább ronthatja a NATO-szövetséges Ankara és Washington közötti, eddig sem felhőtlen viszonyt.
Az Egyesült Államok szerint ugyanis bizonyíték van arra, hogy Törökország jól látható támogatást nyújtott a „Sultan Murad” egységnek Szíriában, amely egy az Asszad elleni sok milícia közül. Ankara már régóta támogatja az egységet, amelynél viszont megállapították, hogy gyermekkatonákat foglalkoztatnak.
Törökország nem adott ki közleményt Washington döntése kapcsán, míg az amerikai külügy annyit árult el újságíróknak, hogy a minisztérium nem csak Szíriában, hanem Líbiában is megfigyelte gyermekkatonák alkalmazását:
„Ez az első alkalom, hogy egy NATO-tagállamot feltettünk a gyermekkatonaság visszaszorítására szoruló országok listájára. Mint mélyen tisztelt regionális nagyhatalom és NATO-tag, Törökországnak fel kell számolni ezt a problémát – a gyermekkatonák alkalmazását Szíriában és Líbiában”
Törökország már évek óta érintett a szíriai polgárháborúban, lényegében két fronton: egyrészt az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcban, másrészt az egyébként amerikai támogatással rendelkező kurdok elleni harcban.
A Szíriában harcoló különböző milíciákat azonban szinte kivétel nélkül megvádolták már emberi jogi jogsértésekkel, többek között civilek szándékos megtámadásával, háborús fosztogatással és emberrablással. Törökországot már többször kérték, hogy hagyjon fel az ilyen milíciák támogatásával, Ankara azonban alaptalannak nevezte a vádakat.
Törökország a különböző fegyveres milíciákon keresztül pedig a líbiai polgárháborúban is részt vett, a központi kormány például Ankara segítségével tudta csak visszaverni a főként Oroszország és Egyiptom által támogatott kelet-líbiai erők 14 hónapos ostromát.
A gyermekkatonák alkalmazását elemző lista egyébként azért lényeges, mert amennyiben egy ország felkerül rá, korlátozottabb katonai együttműködésre és támogatásra számíthat az Egyesült Államok részéről, ehhez külön elnöki engedély szükséges. Arról nem tudni pontosan, hogy Törökországra automatikusan alkalmazni fognak-e ilyeneket.
