Az Egyesült Államok felvette Kuba turisztikai minisztériumát a szankciós listára, újabb csapást mérve a szigetország egyik legfontosabb bevételi forrására. A washingtoni pénzügyminisztériumhoz tartozó Külföldi Eszközellenőrzési Hivatal július 13-án frissítette a listát, amelyen tíz kubai intézmény és szervezet szerepel.

A turisztikai tárca az ágazat legnagyobb szereplője a májusban már szankcionált, hadsereghez köthető Gaesa konglomerátum után. A lépés gyakorlatilag az egész kubai szállodaipart érinti.

A Straits Times szerint Paolo Spadoni, az Augusta Egyetem professzora szerint a Gaesa elleni intézkedések már önmagukban is a kubai szállodai működés több mint felét érintették. „A Mintur felvételével az amerikai korlátozások hatóköre mostanra a sziget szállodai tevékenységének gyakorlatilag 100 százalékára kiterjed” – fogalmazott üzenetében.

A turizmus visszaesése

A turizmus visszaesése már korábban elkezdődött, miután Washington leállította a nagy volumenű üzemanyagszállításokat Kubába. Emiatt több üdülőhely bezárt, légitársaságok töröltek járatokat, nemzetközi utazásszervezők pedig felbontották szerződéseiket. A nemzetközi beutazás történelmi mélypontra süllyedt a Floridától mindössze 145 kilométerre fekvő szigeten.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

Az energiaellátás is súlyos gondokkal küzd, a múlt héten két országos áramszünet is megbénította az országot. A mostani szankciós körben két üzemanyag-nagykereskedő, a Coreydan és az Enetec, valamint az állami tulajdonú kereskedelmi vállalat, a Gecomex is felkerült a listára.

Washington nemcsak gazdasági szereplőket vett célba. A Kubai Forradalom Harcosainak Szövetsége és a Gyorsreagálású Brigádok is érintettek, mivel az amerikai külügyminisztérium szerint ezeket a szervezeteket politikai ellenfelek megfigyelésére és az ellenvélemények elfojtására használják.

Egyre nagyobb a nyomás Kubán

A Donald Trump vezette adminisztráció az elmúlt időszakban szinte heti rendszerességgel jelentett be újabb intézkedéseket, célja a 67 éve hatalmon lévő rendszer megbuktatása. Júniusban a kubai kormány közel 200 gazdasági reformjavaslatot mutatott be a nyomás hatására.

A tervek között szerepel az új turisztikai fejlesztések teljes külföldi tulajdonlásának engedélyezése, valamint az, hogy az üzemeltetők saját maguk importálhassák a szükséges árukat az állami elosztórendszer megkerülésével. Az Egyesült Államok ezeket a lépéseket „régóta esedékes és végső soron felszínes füstjelzéseknek” nevezte.

Spanyolország legnagyobb szállodalánca, a Meliá Hotels International júniusban bejelentette, hogy 15 kubai hotelben azonnali hatállyal megszünteti üzemeltetési szerződéseit és visszavonja márkáit. A kubai kormány jelezte, hogy gazdasági reformokra és tárgyalásokra nyitott, ugyanakkor politikai rendszerét nem tekinti vita tárgyának. Az amerikai külügyminisztérium közleményében úgy fogalmazott, a július 13-i kijelölések egy „átfogó törekvés” részét képezik, amely a kubai rezsim „rosszindulatú tevékenységeinek” felszámolását célozza Kubában és a térségben.

Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter az X-en reagált, szerinte az Egyesült Államok „tovább fokozza háborúját a kubai nép, életkörülményeik és megélhetési forrásaik ellen”.