Katar és Pakisztán közvetítésével próbálják meg ismét tárgyalóasztalhoz ültetni az Egyesült Államokat és Iránt, miközben a két ország közötti harcok már harmadik napja szünetelnek. Közel-keleti tisztségviselők névtelenül nyilatkozva megerősítették, hogy a közvetítők aktívan dolgoznak a Washington és Teherán közötti feszültségek elsimításán. Az amerikai légicsapások leállása szintén azt jelzi, hogy van esély a diplomáciai rendezésre a nagyjából két héttel ezelőtt kirobbant hirtelen eszkaláció után.

Irán hivatalosan igyekszik kisebbíteni a tárgyalások jelentőségét, a helyzet törékenységét pedig jól mutatja, hogy a térségben Szaúd-Arábiát, Jordániát és Irakot is dróntámadások érték. A szakértők szerint a Teherán által támogatott fegyveres csoportok az akciókkal az új amerikai katonai megközelítést próbálják tesztelni.

Donald Trump amerikai elnök az Air Force One fedélzetén újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy Irán közvetítőkön keresztül és közvetlenül is találkozót kért az Egyesült Államoktól – írja az Al Jazeera.

„Jelenleg is egyeztetünk Iránnal, jó hangulatú tárgyalásokat folytatunk” – fogalmazott az elnök, bár a tőle megszokott módon fenyegetéseket is megfogalmazott arra az esetre, ha nem sikerülne megállapodni.

„Teherán nem kérte a béketárgyalások felújítását, a közvetítők legfeljebb az amerikai fél üzeneteit továbbíthatják nekünk, de közvetlen egyeztetések nem folynak” – nyilatkozta az iráni külügyminisztérium szóvivője.

Szombat óta nincsenek támadások

Az USA szombaton állította le a támadásokat, miután csaknem két héten át bombázta az iráni partvidéket és infrastruktúrát. A katonai fellépést az váltotta ki, hogy Irán korábban a globális olajszállítmányok szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szoroson áthaladó hajókra lőtt. Irán válaszul rakéta- és dróntámadásokat indított az amerikai csapatoknak otthont adó regionális bázisok ellen, aminek következtében egy iraki és három jordániai bázison állomásozó katona életét vesztette.

Az amerikai sajtóban megjelent hírek szerint a harcok szüneteltetésének hátterében az elfogórakéták hiánya is állhat, Donald Trump azonban cáfolta ezeket az értesüléseket. Az elnök közölte, hogy az USA bőséges és sokszínű hadianyag-tartalékkal rendelkezik, a Patriot rakétarendszerek gyártása pedig folyamatosan zajlik a készletek növelése érdekében.

Dohából származó jelentések szerint a közvetítők legfőbb célja, hogy visszatereljék a feleket a korábbi történelmi jelentőségű egyetértési megállapodáshoz. A június közepén aláírt egyezmény egyszer már véget vetett a harcoknak az e havi eszkaláció előtt, a dokumentum értelmezése körül azonban komoly viták alakultak ki.

A legnagyobb vitás kérdést a Hormuzi-szoros ellenőrzése jelenti, mivel Teherán azt követeli, hogy a kereskedelmi hajók az iráni partokhoz közelebbi sávban közlekedjenek. Az Ománhoz közeli déli sávban haladó járművekre az iráni erők tüzet nyitottak, emiatt a helyzet továbbra is pattanásig feszült. Omán ugyan javasolt egy olyan kompromisszumos megoldást, amely szerint a hajók önkéntes útdíjat fizetnének az áthaladásért, Teherán azonban ragaszkodik a kötelező díjfizetéshez.

„Az irániak szerint a stratégiai fontosságú vízi úton nem állhat vissza a háború előtti állapot, ezért mindenképpen bevezetik az útdíjat, de nyitottak az egyeztetésre arról, hogy ez belépési, kilépési vagy szolgáltatási díj legyen” – magyarázta Osama Bin Javaid, az Al Jazeera tudósítója.

Közben az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága közölte, hogy az Irán elleni tengeri blokád fenntartása érdekében tizenhét kereskedelmi hajót más útvonalra irányítottak, kettőt működésképtelenné tettek, további kettőt pedig átvizsgáltak. A korábbi megállapodás összeomlása után Washington visszavonta az iráni olaj értékesítését engedélyező mentességeket is, egyúttal teljes blokádot hirdetett az iráni kikötők ellen.