Az Egyesült Államok több mint 25 ezer migránst toloncolt ki harmadik országokba titkos megállapodások alapján.
Szigorúan titkos egyezmények alapján több mint 25 ezer olyan migránst toloncoltak ki az Egyesült Államokból harmadik országokba, akik semmilyen kötődéssel nem rendelkeznek a fogadó államokhoz. Washington a 2025 januári elnöki beiktatás óta összesen 35 fejlődő országgal kötött vagy véglegesített ilyen megállapodást, miután a kitoloncolt személyeket jogilag nem tudta saját származási országukba visszaküldeni.
A Forbidden Stories újságíró-szervezet nemzetközi oknyomozása szerint 2026 augusztusának végéig pontosan 25 447 embert szállítottak át így más államokba. A távozók túlnyomó többségét, nagyjából 20 ezer embert Mexikóba küldtek, míg a többieket Latin-Amerika, Afrika és Óceánia 27 különböző országában szórták szét. Az amerikai kormányzat mintegy 410 millió dollárt különített el a program finanszírozására – írta beszámolójában a The Straits Times.
A jogvédők és ügyvédek szerint a kitoloncolt emberek valóságos jogi vákuumba kerülnek, hiszen vádemelés nélkül tartják őket fogva olyan helyeken, ahol semmiféle joguk vagy kapcsolatrendszerük nincs. Washington ráadásul vízumkorlátozásokkal kényszerített több fejlődő nemzetet az együttműködésre. Az afrikai kontinens 54 országából legalább 49-et megkerestek a harmadik országokba irányuló kitoloncolások ügyében.
A tárgyalások és a kifizetések lebonyolításáért a külügyminisztérium 2025 májusában létrehozott különleges egysége, az Újratelepítési Hivatal felel. A szervezetet egy 41 éves diplomata és korábbi biztonsági tiszt, Christian Jove Ehrhardt vezeti. A jelentés részletesen leírja, ahogyan a diplomata Kamerunban tárgyalt, ahová az egyezmény megkötését követően szinte azonnal több száz millió dolláros egészségügyi és menekültügyi támogatási keret érkezett Washingtonból.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
410 millió dolláros keret
Más esetekben az amerikai kormány közvetlen pénzügyi átutalásokkal győzte meg a fogadó államokat. A mindössze 18 ezer lakosú óceániai Palau 7,5 millió dollárért cserébe vállalta legfeljebb 75 ember befogadását, bár eddig csupán három embert szállítottak a szigetre. Eszvatíni 5 millió dolláros megállapodás keretében 32 embert vett át, és a vizsgálatok szerint büntetett előéletű személyeket is fogadott.
A tervezett 410 millió dolláros keretből 81 millió dollárt szántak közvetlenül a megállapodást aláíró kormányoknak. A fennmaradó összeget nemzetközi segélyszervezetekhez irányították, amiből több mint 178 millió dollár az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezetéhez, 123 millió dollár pedig a Menekültügyi Főbiztossághoz került.
A nemzetközi szervezeteket éles bírálatok érték a részvételük miatt. A Menekültügyi Főbiztosság tisztázta, hogy nem részes az kétoldalú megállapodásoknak, és az amerikai forrásokat kizárólag a saját mandátumának megfelelően, a menedékjogi rendszerek megerősítésére használja fel.
Hasonlóan érvelt a Nemzetközi Migrációs Szervezet szóvivője is a támogatások elfogadásával kapcsolatban. „A döntéseink egyetlen kérdésen alapulnak, mégpedig azon, hogy a szerepvállalásunk javítja-e az érintett migránsok életét. Ezekben az esetekben határozottan úgy véljük, hogy igen” – mondta a szervezet képviselője.