Egy friss kutatás szerint nemcsak az ülve töltött idő hossza, hanem annak folytonossága is növeli a rák kockázatát.
A túl sok ülés egészségkárosító hatásai régóta ismertek a tudomány világában. Egy friss felmérés azonban rámutatott arra, hogy a mozgásszegény életmód strukturálása, vagyis az ülőidő rendszeres megszakítása kulcsfontosságú lehet a daganatos betegségek megelőzésében.
A PLOS Medicine című szaklapban megjelent tanulmány adatai alapján a folyamatos ülés minden egyes plusz órája érdemben növeli a rák kialakulásának és a daganatos halálozásnak a kockázatát. A kutatás rávilágít arra, hogy a pihenőidők jellege döntő tényező az egészség megőrzésében.
„Adataink azt mutatják, hogy a 30 percnél hosszabb megszakítás nélküli ülés különösen szorosan összefügg a rák magasabb kockázatával. A jó hír az, hogy az ülőidő megszakítása akár egy olyan egyszerű dologgal is védelmet nyújthat, mint egy rövid séta” – mondta Frederick Ho, a Glasgowi Egyetem epidemiológusa, a tanulmány vezető szerzője.
A szakemberek a UK Biobank elnevezésű adatbázis több mint 91 ezer résztvevőjének adatait elemzték. A csuklón viselt aktivitásmérőkkel monitorozott, átlagosan 56 éves felnőtteket mintegy 12 éven át követték figyelemmel. A ScienceAlert beszámolója szerint a kutatók két különálló kategóriába sorolták az ülő életmódot.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
A hosszan tartó ülésnek a legalább 30 perces megszakítás nélküli periódusok számítottak, míg a megszakított ülés kategóriájába a fél óránál rövidebb, vagy könnyű mozgással rendszeresen elválasztott időszakok tartoztak. A két típus hatása között drámai különbségeket regisztráltak.
Minden óra számít
Minden egyes plusz óra, amelyet megszakítás nélkül ülve töltöttek a résztvevők, 9 százalékkal növelte a daganatos halálozási kockázatot. Ezzel párhuzamosan a rák általános előfordulási esélye 3 százalékkal, a daganatos megbetegedések elhízással és 2-es típusú cukorbetegséggel összefüggő típusai pedig 5-5 százalékkal emelkedtek.
Ezzel szemben a rendszeresen megszakított ülés kifejezetten kedvező eredményeket hozott. Az ülőidő könnyű mozgással történő megszakításának minden egyes órája 18 százalékkal csökkentette a rákos halálozás kockázatát, míg a daganatos megbetegedések általános előfordulását 6 százalékkal mérsékelte.
„Eredményeink azt sugallják, hogy az ülő életmód egészségügyi hatásai nemcsak a teljes ülőidőtől függenek, hanem attól is, hogy ez az idő hosszan tartó szakaszokban halmozódik-e fel, vagy mozgással van megszakítva. Ez a mintázat biológiailag is megalapozott, hiszen a kísérleti tanulmányok megmutatták, hogy a hosszan tartó ülés megszakítása rövid mozgásokkal javíthatja a metabolikus válaszokat a megszakítás nélküli üléshez képest” – írták a szakemberek a tanulmányukban.
A matematikai modellek
A matematikai modellek szerint, ha naponta csupán egyetlen órányi hosszan tartó ülést cserélünk ki könnyű fizikai aktivitásra, az 12 százalékkal csökkenti a rákos halálozást és 6 százalékkal a daganatok kialakulásának kockázatát.
„A jelenlegi egészségügyi iránymutatások erősen a közepes vagy intenzív testmozgásra összpontosítanak, de az eredményeink azt mutatják, hogy a könnyű mozgást sem szabad figyelmen kívül hagyni” – hívta fel a figyelmet Frederick Ho.
„Ismereteink szerint ez az első olyan tanulmány, amely kimutatta a megszakított és a hosszan tartó ülő életmód eltérő kapcsolatát a daganatos kimenetelekkel. Figyelembe véve az ülő életmód elterjedtségét, még a mérsékelt összefüggéseknek is fontos közegészségügyi hatásai lehetnek” – fogalmaztak a szerzők.
Bár a megfigyeléses jelleg miatt a kutatás közvetlen okozati összefüggést nem bizonyít, az eredmények összhangban állnak a krónikus gyulladásokról és a fizikai aktivitás rákmegelőző hatásairól szóló korábbi tudományos ismeretekkel.