Egyre több sugárhajtású drónt vet be Oroszország, miközben az ukrán elfogóeszközök tesztelése egyelőre nehézségekbe ütközik.
Az ukrán hadsereg a nyár folyamán nagyszabású tesztet szervezett több hazai gyártó részvételével, hogy kipróbálják az új generációs elfogódrónokat. A kísérlet célja az volt, hogy megtalálják a választ az orosz erők által bevetett, sugárhajtású támadóeszközökre.
A teszt nem a tervek szerint alakult. A négyszáz kilométer per órás sebességet meghaladó elfogódrónok közül többet nehéz volt irányítani, így a prototípusok egy része a közeli mezőkön és erdőkben zuhant le.
A kísérlet kudarca rávilágított arra a súlyos problémára, amellyel Ukrajna kénytelen szembenézni. A nyugati légvédelmi rendszerek hiánya mellett a védelmi erőknek még nincs kiforrott válaszuk a korábbinál jóval gyorsabb orosz eszközökre.
Az ukrán katonai adatok
Az ukrán katonai adatok alapján Oroszország az idei nyár folyamán csaknem meghatszorozta a sugárhajtású drónok használatát. Amíg júniusban nagyjából négyszázötven ilyen eszközt indítottak el, addig augusztusban ez a szám már elérte a kétezer-nyolcszázat.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
A helyzet komolyságát a katonai vezetés sem hallgatja el. Makszym Zhorin, a 3. rohamzállítási hadtest parancsnokhelyettese a Telegramon arról írt, hogy a sugárhajtású drónok terén Ukrajna ismét elveszítette a kezdeményezést, miközben az oroszok tömeggyártásra álltak át. Az ukrán légierő parancsnokhelyettese, Jurij Cserevaszenko elismerte a gyorsabb elfogódrónok fejlesztésének nehézségeit. Ennek ellenére bizakodóan nyilatkozott a folyamatban lévő fejlesztésekről.
„Bízom benne, hogy hamarosan rendelkezésünkre áll egy olyan olcsó, tömegesen gyártható fegyverkategória, amellyel hatékonyan védekezhetünk a sugárhajtású drónok ellen” – mondta az ukrán katonai vezető, amiről a The Straits Times számolt be.
A hagyományos drónok
A hagyományos, légcsavaros Shahed drónok sebessége alig éri el a kétszáz kilométer per órát, amelyeket a korábban kifejlesztett ukrán elfogók 90 százalékos hatékonysággal semmisítettek meg. A sugárhajtású változatok viszont kétszáznegyven és ötszáz kilométer per óra közötti sebességre képesek.
Ukrán védelmi hírszerzési becslések szerint Moszkva havonta mintegy háromezer sugárhajtású eszközt állít elő. A támadások legfőbb célpontja Kijev és a fekete-tengeri Odessza kikötője, az összecsapások egy részében az érkező drónok több mint hetven százaléka már sugárhajtású.
A megnövekedett sebesség
A megnövekedett sebesség mellett a legnagyobb veszélyt a manuális irányíthatóság jelenti, mivel a szerkezetek képesek repülés közben útvonalat és magasságot váltani. A szakértők szerint a biztonsági szolgálat kijevi központját ért legutóbbi csapást is egy ilyen, közvetlenül vezetett eszköz mérte be.
Samuel Bendett, az Új Amerikai Biztonsági Központ elemzője szerint a háborúban folyamatos kard és pajzs harc zajlik a felek között. Úgy véli, az orosz előny idővel elenyészik majd, amint megjelennek a gyors és olcsó ukrán ellenintézkedések.
Sokan dolgoznak a megoldáson
Volodimir Zelenszkij elnök tájékoztatása alapján több mint 60 ukrán vállalat dolgozik a megoldáson. Borys Dolyna, az egyik elfogóegység parancsnoka viszont figyelmeztetett, hogy az oroszok már olyan érzékelőket szerelnek a drónokra, amelyek a közeledő tárgyat észlelve automatikusan gyorsítanak.
A szakemberek több párhuzamos irányban is keresik a megoldást. A legígéretesebbnek az új típusú, olcsó irányított rakéták tűnnek, amelyek tesztelése már megkezdődött, de a hálózatba kötött elektronikai harci rendszerek és a szemből történő mesterséges intelligencia alapú elfogás is komoly lehetőséget jelent.
A jelenlegi átmeneti időszakban a sugárhajtású drónok elhárítása nagyrészt a vadászgépekre hárul. A légiharc-rakéták fogytával a pilóták kénytelenek a fedélzeti gépágyúkra támaszkodni, ami a gépközelben felrobbanó roncsok miatt jelentős kockázattal jár.