Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tájékoztatása szerint a szállítások drasztikus visszaesése egybeesik az orosz légitámadások felerősödésével, amelyek főként a fővárost és a déli kikötővárosokat érték. Az amerikai gyártmányú Patriot rendszerekhez szükséges rakéták hiánya már a háború kezdete óta komoly kihívást jelent az ukrán hadseregnek. A hiány az elmúlt hetekben vált igazán kritikussá, júliusban ugyanis az orosz erők átlagosan háromnaponta mérték csapást Kijevre.

„Ez nem csupán egy nyári jelenség, hanem a 2026-os év teljes első felére jellemző állapot” – fogalmazott az ukrán államfő. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a legutóbbi szerdai légitámadás során a légvédelem egyetlen kilőtt ballisztikus rakétát sem tudott megsemmisíteni a 24-ből, miközben négy Cirkon cirkálórakéta is célba ért.

Szerhij Beszkresztnov, az ukrán elnök védelmi technológiai tanácsadója arra hívta fel a figyelmet, hogy Moszkva havonta akár száz ballisztikus rakétát is képes bevetni a logisztikai és ipari központok, valamint a raktárak ellen. A felőrlő háború ezzel a következő szakaszába lépett – írta a The Straits Times.

Az oroszoknak Észak-Korea is segít

Oroszország a saját kapacitásain felül ismét Észak-Koreától származó fegyvereket vetett be, a múlt héten ugyanis tavaly augusztus óta először lőttek ki két ilyen típusú rakétát. Az ukrán katonai felderítés adatai szerint egy észak-koreai rakétaegység települése megkezdődött Nyugat-Oroszországba, amely 120 ballisztikus rakétával és hat indítóállással rendelkezhet.

Katonai elemzők szerint a szűkös nemzetközi rakétakészletek miatt Ukrajna számára az orosz indítóállások megsemmisítése jelenthetne megoldást, erre azonban a jelenlegi hadi felszereltsége nem ad lehetőséget. Kijev emiatt egy össz-európai ballisztikus védelmi rendszer kiépítését sürgeti a szövetségeseinél, emellett pedig engedélyt kért az Egyesült Államoktól a Patriot rakéták helyi gyártására.