Az orosz fekete-tengeri kikötői blokád miatt leálló export összeomlással fenyegeti az ukrán agrárszektort.
Az orosz támadások és a fekete-tengeri kikötői blokád miatt szinte teljesen megbénult az ukrán mezőgazdasági kivitel, miközben a gazdák éppen az idei betakarítási csúcsidőszak kellős közepén tartanak. A tárolók gyorsan megtelnek, a gazdaságok viszont bevételek híján képtelenek finanszírozni a napi működésüket és a közelgő őszi munkálatokat.
Ukrajna a világ egyik legjelentősebb búza-, kukorica- és napraforgó-termelője, agrárexportjának mintegy kilencven százaléka pedig a fekete-tengeri útvonalakon haladt keresztül. A zsitomiri régióban dolgozó, ötvenhét éves Szerhij Ribalko silói már most majdnem tele vannak, miközben a jövő hónapban a kukorica betakarítása is megkezdődik.
A gazdálkodó korábban a Nibulon nevű óriásvállalatnak és helyi feldolgozóknak adta el a terményt, most viszont egyetlen vevője sincs. A 90 millió dollárt meghaladó háborús agrárkárokkal küzdő szektorban a bevételek elapadása miatti tőkehiány megbénítja a gazdaságokat.
„Minden leállt, a pénzügyek teljesen befagytak, a bevételek elapadtak, export pedig egyáltalán nincs. Nincs hová küldeni ezt a gabonát, ami teljes katasztrófa a gazdálkodók számára” – mondta Szerhij Ribalko.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
Az egész ukrán gazdaság szenved
A zárlat az egész ukrán gazdaságra súlyos csapást mér, hiszen a mezőgazdaság adja az ország exportbevételeinek közel hatvan százalékát. A júliusi és augusztus eleji időszakban több mint hetven támadás érte a kikötői infrastruktúrát, míg a teherhajókat hatvankét találat érte – írta a The Straits Times.
A célzott csapások következtében az augusztus első felében lebonyolított gabonakivitel hetvenöt százalékkal esett vissza a 2025-ös év azonos időszakához képest. Oroszország azzal indokolta a lépéseket, hogy kizárólag katonai infrastruktúrát, logisztikai központokat és fegyvereket szállító hajókat vesz célba.
Az export elakadása miatt a nemzetközi piacon emelkedtek az árak, miközben az ukrán belső piacon a felhalmozódó készletek hatására összeomlottak a felvásárlási árak. Denysz Marcsuk, az Ukrán Agrártanács alelnöke arra figyelmeztetett,hogy a szállítmányok elakadása éhínséget idézhet elő a közel-keleti és afrikai importőr országokban. Ukrajna a világ búzájának nagyjából hat, míg kukoricájának tizenegy százalékát adja.
Az ukrán nemzeti bank
Az ukrán nemzeti bank becslései szerint az ország mintegy 2,5 milliárd dollárnyi devizabevételtől esik el az év hátralévő részében a zárlat miatt. Ezzel párhuzamosan a megnövekedett logisztikai költségek további hárommilliárd dolláros veszteséget okoznak a termelőknek.
A kijevi Közgazdasági Iskola elemzője, Oleh Nivijevszkij rámutatott, hogy a nyugati határokon keresztüli alternatív szállítási lehetőségek is beszűkültek. A Lengyelországgal való korábbi kereskedelmi feszültségek, az Európai Unió szigorúbb szabályai, a Duna alacsony vízállása és a vasúti infrastruktúrát ért támadások egyaránt korlátozzák az ukrán opciókat.
A hatóságok adatai szerint a hiányzó ukrán tárolókapacitás elérheti a 11 millió tonnát, emiatt a tisztségviselők speciális fóliatömlők beszerzéséhez kértek nemzetközi segítséget. A kormány gyorssegélycsomagot indított, kiterjesztve a hitelezési programokat a gazdák működési tőkéjének biztosítására.
A Harkiv régióban működő gazdaságot vezető Felix Fjodorov elmondta, hogy a búzatermés szinte kétszer olyan jó, mint 2025-ben volt, a felvásárlási árak viszont a felére estek vissza. Ribalko eközben kénytelen volt a korai búza egy részét áron alul értékesíteni, hogy üzemanyagot tudjon venni a gépekbe. „Ha Ukrajna most nem veti el a repcét, a búzát és az őszi kalászosokat, valamint nem készíti elő a talajt a tavaszi munkákra, 1 év múlva igazi élelmiszer-válsággal kell szembenéznünk” – mondta a gazda.