Újra fellángolt a vita a mélytengeri bányászat beszüntetéséről

Évekig csak a környezetvédők tiltakoztak az ellen, hogy a tenger mélyéből ássanak ki fémeket cégek, most azonban a BMW, a Volvo, a Google és a Samsung is beálltak ezen hangok közé.

Ezt a lépést a mélytengeri bányászatot végző cégek, melyek szerint az általuk használt módszerek sokkal fenntarthatóbbak, mint a szárazföldi bányászvállalatoké. Soron kívül Novák Katalin nem igényelt magának lakást a lemondása után

A mélytengeri bányászat lényege, hogy több milliárd, nagyjából egy krumpli méretét elérő sziklát kaparnak fel az óceánok legaljának puszta síkságairól. Az értékes anyagokban gazdag gócokat már régóta egy újabb aranylázhoz hasonló mánia tárgyának tartják, mely évszázadokig elláthatják a gazdaságot nyersanyagokkal.

A 60-as években kitalált módszerre az elmúlt években ismét nagyobb rivaldafény került, mivel sok ilyen góc kobaltot és más nehézfémeket tartalmaz, melyekre nagy szükség van a villanyautók akkumulátorainak gyártásához, így a károsanyag-kibocsátás lejjebb szorításához is.

Több tucat, főleg állami cég indított expedíciókat az Indiai- és a Csendes-óceán mélyére, hogy felmérjék a bányászati potenciált és sok cég már „gócgyűjtő” robotokat is tesztel, melyek feladata felszántani az óceánok talaját és egy csövön keresztül felküldeni a gócokat a felszínre.

A BMW a BBC kérdésére elmondta, azért álltak el a mélytengeri bányászat ötletétől, mert nem tudni, milyen követkeményei lehetnek, és míg a szárazföldi bányászatnak is megvannak a maga problémái, azt sokkal könnyebb felügyelni.

A DeepGreen nevű, a Csendes-óceánban tevékenykedő bányászcég szerint az iparág ellen kiálló cégek „felelőtlenek” és magukkal szúrnak ki, amikor a mélytengeri bányászatot támadják, míg egy másik cég, az UK Seabed Resources vezérigazgatója a csatornának elmondta, már gyűjtik az adatokat, amelyek alapján felmérhető ennek a módszernek a „környezeti értelme.”

Rachel Mills, aki a Southamptoni Egyetemen mélytengeri kémiával foglalkozik évekkel ezelőtt még úgy gondolta, a mélytengeri bányászat nem lesz olyan szennyező, mint a szárazföldi, mára azonban már úgy gondolja, hogy az üledék felkavarása hatalmas károkat okozhat az ottani élővilágra, ezért ő is támogatná a moratóriumot.

Vele szemben azonban több olyan kutató is van – többek között Mills egyik kollégája – akik a bányászcégekkel értenek egyet, miszerint, ha a globális károsanyagkibocsátási célokat el akarjuk érni, szükséges lesz a mélytengeri bányászatra, és inkább annak azt kellene kutatni, hogyan lehet ennek a hatását csökkenteni.

A négy gigacég közbelépése csak tovább szította az eleve parázs vitát. A BBC egy, az iparban dolgozó forrása szerint azonban csak azon kutatások fognak felgyorsulni, melyek „megválaszolják a kulcsfontosságú kérdéseket.”

A WWF-nél azonban, akik az élén állnak a mélytengeri bányászat elleni küzdelemnek, azt remélik, hogy egy hógolyó indul most el, amihez egyre több „felelős cég” fog csatlakozni idővel.