Újabb fejezete van a végeláthatatlan libanoni válságnak

Bejelentette lemondását szombaton Mustapha Adib, Libanon ideiglenesen kijelölt miniszterelnök, miután a nemzetközi nyomás ellenére nem sikerült kormányt alakítania, halványítva a válságból való kilábalás reménysugarát a libanoniakban.

Adib célja és Libanon lakosainak reménye az volt, hogy egy olyan kormányt sikerül alakítani, amely keresztül tudja verni a politikai és gazdasági eliten a már régóta remélt reformokat. Erre még szeptember elején, Emmanuel Macron francia elnök látogatása során tettek ígéretet, hogy két héten belül egy reformer, független miniszterekből álló kormányt alakítanak. Soron kívül Halálra késeltek egy nőt Szentesen

„Ahogyan a kormányalakítás folyamata az utolsó fázisba ért, egyértelműen látszódott, hogy nincs már meg köztünk a konszenzus” – idézte Adibot az AFP alapján a The Straits Times. A libanoni Alkotmány értelmében az elnöknek ezért egy új miniszterelnököt kell kijelölni, aki megint megpróbál kormányt alakítani, ám ennek sikerére egyáltalán nincs garancia.

„Nem számítok arra, hogy kormányunk lesz a közeljövőben. Itt volt a lehetőség, nagyon nagy nyomást helyeztek az országra, hogy kormányt alakítsanak, és mégsem sikerült” – mondta Sami Atallah, a Libanoni Politikatudományok Központ vezetője, valamint hozzátette, még ennél is nagyobb gondot okoz, hogy vannak geopolitikai feszültségek is kibontakozóban, különösen Iránnal és az USA-val.

Adib kormányalakítási próbálkozásainak egyébként két síta vallású alakulat tett keresztbe, az iráni hátterű Hezbollah és az egyik legfontosabb szövetségese, az Amal, amelyet a Parlament elnöke, Nabih Berri vezet. Elemzők szerint lényegében az Egyesült Államok által kivetett szankciókra volt ez reakció, hogy megtorpedózták a kormány létrejöttének lehetőségét.

Az ideiglenes miniszterelnök lemondása egyben azt is jelenti a libanoniak számára, mintha újra a nulláról kellene kezdeniük. Radikális gazdasági reformok lennének szükségesek, hogy az államcsődben elmerülő ország kikecmeregjen válságából, ám most ahogyan néhány leírták, újabb ugrást tesznek az ismeretlenbe, amely akár pokolhoz is vezethet.

Michael Aoun, Libanon elnöke is erre figyelmeztetett még a hét elején, hogy az ország a pokol irányába indulhat el, amennyiben nem makacsolják meg magukat a politikai pártok, és formálnak egy normális kormányt. Egy helyi arab nyelvű újság szerint ráadásul ennek következtében, hogy nem sikerült, Franciaország részéről is számíthatnak szankciókra.

Libanon igazi földi pokollá vált az idei évben, ugyanis történelmének egyik legnagyobb gazdasági válságába keveredett, tömeges tüntetések zajlanak a kormány ellen, tombol a koronavírus-járvány, és ennek tetejében még augusztus 4-én egy borzalmas robbanás rázta meg a fővárost, Bejrútot, hatalmas károkat okozva és 190 ember életét követelve.