A koponyacsontvelőben található új immunrendszeri központ segíthet az agydaganat és más idegrendszeri betegségek kezelésében.
Egy eddig ismeretlen immunrendszeri szervet azonosítottak a koponya belső részén a St. Louis-i Washington Egyetem Orvostudományi Karának biológusai. A felfedezés teljesen új megvilágításba helyezi a központi idegrendszer védelmi mechanizmusait, ami áttörést hozhat az agydaganatok korai felismerésében és kezelésében.
A kutatók korábban már megfigyeltek apró csatornákat, amelyek az agyszövetből a keményagyhártyán keresztül közvetlenül a koponyacsontba vezetnek. A legújabb kísérletek során fluoreszkáló jelzőfehérjék segítségével követték nyomon a molekulák útját az idegsejtekből a koponya csontvelőjébe.
A folyamat végén a szakemberek olyan struktúrákat találtak, amelyek a nyirokcsomókban található csíraközpontokhoz hasonlítanak. Ezek a helyi képződmények kiképzőtáborként működnek az immunsejtek számára, ahogyan arról a kísérletek eredményeit ismertetve a ScienceAlert is beszámolt. A felkészített sejtek innen közvetlenül a védelmi vonalra küldhetők, így nincs szükség a test távolabbi részeiből toborozni a védekező sejteket.
Nem láttak még ilyet
„Soha korábban nem láttunk még ilyen struktúrákat egészséges csontvelőben. Ez az izgalmas felfedezés arra mutat rá, hogy a komplex agy saját, specializált immunstruktúrákat igényel a védelméhez” – fogalmazott Jang Hyun Park, a Nature című folyóiratban megjelent tanulmány első szerzője.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
A szakemberek a hipotézist a leghalálosabb agydaganattípus, a glioma egérmodelljein tesztelték. A fejbőr alá juttatott, speciális hidrogél segítségével módosították a koponyában található nyirokstruktúrák aktivitását.
A szerv működésének gátlása sokkal agresszívabb daganatnövekedést és alacsonyabb túlélési arányt eredményezett a kísérleti állatoknál. Ezzel szemben az immunerősítő fehérjekeverékkel kezelt egerek szervezete hatékonyabban vette fel a harcot a rákos sejtekkel szemben, ami jelentősen növelte az élettartamukat.
Egereken végezték a kísérletet
Bár a kísérleteket egereken végezték, a koponyacsontvelőben korábban már emberi follikuláris T-sejteket is kimutattak, ami arra utalhat, hogy a struktúra az emberi testben is jelen van. A felfedezés azért jelentős, mert a fejbőr alá fecskendezett hidrogél lényegesen kevésbé invazív beavatkozás, mint egy teljes agyműtét.
„A felfedezés alapjaiban változtatja meg a neuroimmunológiáról alkotott jelenlegi tudásunkat. Annak a felismerése, hogy az agy a koponyában lévő elsőfokú reagálókra támaszkodik, megváltoztathatja a neurológiai betegségek kezelését, beleértve az Alzheimer-kórt, a Parkinson-kórt, a szkizofréniát és a hosszú COVID-ot. Az ilyen terápiák közvetlenül a koponyán keresztül érhetnék el ezeket az immunközpontokat, komoly mellékhatások nélkül” – mondta Jonathan Kipnis, a tanulmány rangidős szerzője.