Egy 20 méteres dinoszaurusz kövületeire bukkantak Brazíliában, amelynek legközelebbi rokonai a mai Spanyolország területén éltek.
Északkelet-Brazíliában, egy autópálya és vasúti terminál építési munkálatai során bukkantak rá egy eddig ismeretlen, gigantikus dinoszauruszfaj maradványaira. A fosszíliák nemcsak a térség őstörténetét világítják meg új megvilágításban, hanem a kontinensek közötti ősi vándorlási útvonalakról is fontos részleteket árulnak el.
A Dasosaurus tocantinensis névre keresztelt állat nagyjából 120 millió évvel ezelőtt élt, a testhossza pedig elérhette a 20 métert. A leletekre Maranhão államban, Davinópolis városában találtak rá a munkagépek nyomán.
A felfedezés egyik legérdekesebb tanulsága a dinoszaurusz európai rokonsága. A ScienceDaily írása szerint a faj legközelebbi ismert rokona a mai Spanyolország területén élt, ami arra utal, hogy az állatok egykor olyan szárazföldi hidakon keresztül terjedtek el, amelyeket ma már az Atlanti-óceán választ el egymástól.
A kutatók feltételezése szerint a Dasosaurus tocantinensis ősei Észak-Afrikán keresztül jutottak el Dél-Amerikába valamikor 140 és 120 millió évvel ezelőtt. Ebben az időszakban a szárazföldek még az ősi Gondwana szuperkontinens részeként összefüggtek.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
„Ez a legnagyobb ismert dinoszaurusz Maranhão államban, ahol korábban főleg kisebb fajok maradványai kerültek elő, mint például a tíz méter körüli Amazonsaurus maranhensis” – nyilatkozta Elver Luiz Mayer, a Bahia állambeli UNIVASF egyetem professzora.
Egyre többet tudni
A szakember eredetileg a negyedidőszaki emlősökkel foglalkozik, és még 2021-ben kapcsolódott be a feltárásba. A csontokat az építkezést kísérő környezetvédelmi régészeti felmérés során találták meg, és eleinte úgy vélték, hogy sokkal fiatalabb, az ősemberrel egy időben élt nagy emlősök maradványairól van szó.
Mayer a leletek 8 méteres mélysége alapján gyorsan gyanítani kezdte, hogy a csontok lényegesen idősebbek. A geológiai rétegek kora alapján hamar egyértelművé vált, hogy a maradványok a kora és késő kréta kor határáról származnak.
A feltárt csontváz a maga nemében rendkívül hiánytalannak számít. A maradványok között farokcsigolyák, egy másfél méteres combcsont, bordák, lábfejcsontok, valamint végtagcsontok is találhatók.
„Úgy véljük, hogy a helyszínen még további fosszíliák is rejtőznek ebből a példányból” – mondta Max Langer, a São Pauló-i Egyetem professzora, aki a dél-amerikai kréta kori dinoszauruszok diverzitását kutató projektet vezeti.
A faj elnevezése a helyi tájra és a lelet pontos helyére utal. A „Daso” szó erdőt jelent, felidézve a portugál gyarmatosítók által sűrű szövevényként leírt vidéket, míg a „tocantinensis” jelző a közeli Tocantins folyó keleti partjára utal. A szakértők a csontok mikroszkópos szerkezetét is megvizsgálták. A vizsgálatok szerint a növekedési mintázat egyesíti a korábbi sauropodák és a titanosauruszok jellemzőit, ami arra utal, hogy bizonyos csontnövekedési folyamatok a korábban hittnél korábban jelentek meg az evolúcióban.
A felfedezés rávilágít az építkezések és az ősmaradványok feltárása közötti összetett kapcsolatra is. A nagy beruházások ugyan veszélyeztethetik a fosszíliákat, ám olyan kőzetrétegeket is felszínre hozhatnak, amelyeket a paleontológusok másképp nem érnének el.
Brazília trópusi, dús növényzettel borított ország, ahol a kutatók nagymértékben támaszkodnak az emberi tevékenységre a kőzetek feltárásában. A szakemberek jelenleg az építtető vállalattal tárgyalnak a munkálatok folytatásáról, hogy további leleteket emelhessenek ki a földből.