Egy új antitest képes megakadályozni az Epstein-Barr-vírus bejutását az immunsejtekbe, megelőzve a súlyos szövődményeket.
Az Epstein-Barr-vírus a világ egyik legelterjedtebb kórokozója, amely a felnőtt lakosság csaknem kilencvenöt százalékának szervezetében jelen van. A legtöbb embernél nem okoz észrevehető tüneteket, a szervezetbe jutva azonban élethosszig megmarad. Később rosszindulatú daganatos megbetegedésekhez, sclerosis multiplexhez, valamint egyéb súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet.
Az amerikai Fred Hutchinson Rákkutató Központ és a Washingtoni Egyetem szakemberei új módszert dolgoztak ki a fertőzés elleni küzdelemben. Olyan antitesteket hoztak létre, amelyek a vírus részecskéinek felszínén található két fehérjét veszik célba. Ezek a fehérjék segítik a kórokozót abban, hogy bejusson az immunrendszer kulcsfontosságú elemeibe, a B-sejtekbe.
A kutatók a kísérletek során humán immunrendszerrel rendelkező egereket használtak, amelyeket arra tenyésztettek ki, hogy genetikailag emberi antitesteket termeljenek. A két fehérjével elvégzett tesztek során a rágcsálók sejtjei pontosan a kívánt immunválaszt váltották ki – adta hírül a ScienceAlert a Cell Reports Medicine szaklapban megjelent tanulmányra hivatkozva.
A laboratóriumi vizsgálatok
A laboratóriumi vizsgálatokban 10 új ellenanyagot különítettek el, amelyek közül nyolc a gp42, kettő pedig a gp350 jelű fehérjére reagált. Az élő egereken végzett tesztek során az egyik antitest kiemelkedő védelmet mutatott a fertőzéssel szemben.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
„Az emberi immunsejteket védő antitestek azonosítása azért jelentett különleges kihívást, mert az Epstein-Barr-vírus szinte minden B-sejthez képes kapcsolódni. Az új technológiák alkalmazásával azonban sikerült megtennünk egy döntő lépést a kórokozó blokkolása felé” – nyilatkozta Andrew McGuire biokémikus.
Az új eljárás
Amikor a vírus tünetekkel járó betegséget vált ki, az leggyakrabban mononucleosis formájában jelentkezik. A lezajlott fertőzés után a kórokozó inaktív állapotban megmarad a testben, de az immunrendszer legyengülése esetén ismét veszélyessé válhat.
Az új eljárás hatalmas segítséget jelenthet a szerv- és csontvelő-átültetésen átesett betegek számára. A beültetések során alkalmazott immunszupresszív kezelések miatt a páciensek védtelenné válnak, náluk a vírus ellenőrizetlen sejtszaporodást és életveszélyes daganatokat okozó PTLD-szindrómát válthat ki.
„A vírusszint alacsonyan tartása jelentősen csökkentheti a PTLD előfordulását, így kevesebb szükség lehet az immunszupresszió mérséklésére” – fogalmazott Rachel Bender Ignacio infektológus szakorvos, rámutatva arra is, hogy a módszer különösen a még fertőzetlen gyermekeknél lehet hatékony.
„Nemcsak fontos ellenanyagokat azonosítottunk, hanem egy innovatív megközelítést is igazoltunk más kórokozók elleni védőantitestek felfedezésére” – nyilatkozta Crystal Chhan patobiológus.
A klinikai alkalmazáshoz és az emberi biztonsági tesztekhez még további vizsgálatokra van szükség. A kutatócsoport tagjai szerint az eredmény jelentős áttörést jelent a magas kockázatú betegek védelmében, miközben más tudományos csapatok vakcina kifejlesztésén is dolgoznak.