Donald Trump amerikai elnök a 2025-ös hivatalba lépése után azonnali, ám jogilag bizonytalan alapokon nyugvó vámokat vezetett be a kereskedelmi partnerek megadóztatására. A Legfelsőbb Bíróság idén megsemmisítette az elnöki szükséghelyzetre hivatkozó intézkedéseket, a Fehér Ház ezért most hagyományosabb, bíróság által korábban már jóváhagyott törvényekre alapozva építi újjá a védővámokat.

Az új stratégia első lépéseként Washington tíz, illetve tizenkét és fél százalékos büntetővámot vetett ki hatvan országra a kényszermunka elleni tiltások gyenge betartatása miatt. Ez a lépés szinte teljesen átveszi a pénteken lejárt ideiglenes, globális vámok helyét, miközben az érintett áruk az amerikai import több mint kilencvenkilenc százalékát lefedik.

Az elnöki adminisztráció a következő hónapokban újabb vizsgálatokat tervez a felesleges ipari kapacitások, a vietnámi szellemi tulajdonjogok állítólagos megsértése, valamint a stratégiai iparágak nemzetbiztonsági védelme ügyében. A tervezett intézkedések a félvezetőktől kezdve a robotikán át az ipari gépekig számos kulcsfontosságú szektort érintenek majd – írja a Straits Times.

„A Trump-féle vámprogram kezdetének a végéhez értünk” – jelentette ki Dan Ujczo, a Cenovus Energy kanadai olajvállalat amerikai-kanadai kereskedelemre szakosodott jogi képviselője. Ujczo szerint a következő hetekben, de legkésőbb a nyár végére a kormány kereskedelempolitikájának nagy része már teljes egészében érvénybe lép.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

Lehetnek komoly hátrányai is

A lépés ugyan kiszámíthatóságot hozhat az amerikai piacon tevékenykedő cégek számára, a külföldi kereskedelmi minisztériumokban mégis aggodalmat kelt. A partnerek attól tartanak, hogy újabb engedményeket kell tenniük, ha meg akarják tartani a hozzáférésüket a hatalmas, háromezer-néguszáz milliárd dolláros amerikai importpiachoz.

A korábbi, elbukott intézkedésekből származó bevételeket a bírósági döntések miatt az államnak vissza kell fizetnie az importőröknek, ami komoly terhet jelent. A Liberation Day névre keresztelt vámok korábban százhatvanhatmilliárd dolláros bevételt hoztak a költségvetésnek, a kifizetések miatt azonban ez a mérleg mára negatívba fordult.

A negyvenbillió dolláros államadósság árnyékában a jövőbeli amerikai adminisztrációk is rászokhatnak a vámbevételekre, mivel azok stabil forrást jelenthetnek a költségvetés számára. „A vámfalat erős téglánként építik újjá, így az rendkívül tartós lesz” – mutatott rá Josh Lipsky, az Atlantic Council nemzetközi közgazdasági igazgatója.

Gyorsan beindult a dominó

Bár a kisvállalkozások azonnal bíróságon támadták meg az új szabályozást, a szakértők szerint a kényszermunka elleni fellépésre hivatkozó törvények komoly jogi múlttal bírnak, így a bírák nehezebben fogják azokat felfüggeszteni. Jamieson Greer, az Egyesült Államok kereskedelmi főképviselője a Szenátus pénzügyi bizottsága előtt egyértelművé tette a kormányzati szándékot.

„A konkrét jogkörök, amelyeket ez az adminisztráció alkalmaz, változtak, ám a kereskedelmi stratégia változatlan maradt” – jelentette ki Greer. A főtárgyaló nem határozott meg pontos menetrendet az ipari kapacitások vizsgálatára vonatkozóan, de jelezte, hogy a vámok nem lépik túl az egyeztetett felső határokat.

Kiszámíthatatlanok Trump lépései

Az amerikai tisztviselők szerint a szövetségesekre, köztük az Európai Unióra, Japánra és Dél-Koreára kivetett vámok nem lépik majd túl a korábban kialkudott tizenöt százalékos határokat. Kína esetében a büntetővámok mértéke nem haladja meg a Donald Trump és Hszi Csin-ping által tavaly novemberben elfogadott húszszázalékos küszöböt, ez viszont a korábbi ciklusból megmaradt huszonöt százalékos vámokon felül értendő.

A tárgyalások ellenére továbbra is gyakoriak a hirtelen, előre be nem jelentett elnöki döntések. Trump nemrégiben ötvenszázalékos vámot vetett ki a kanadai sörre, tejtermékekre és hokiütőkre, valamint teljes kereskedelmi embargóval fenyegette meg Spanyolországot a NATO-védelmi kiadások elmaradása miatt.

„Trump vágya, hogy a panaszok széles körének kezelésére vámokat vessen ki, nemcsak a globális kereskedelmi rendszert bomlasztja majd tovább, hanem jelentős káros hatással lesz az amerikai háztartásokra és vállalkozásokra is” – vélekedett Eswar Prasad, a Cornell Egyetem professzora.