Donald Trump a Nemzetközi Büntetőbíróság elhagyását sürgette, ám felhívását eddig csupán egyetlen apró szigetország követte.
A hetekben zajló ENSZ-közgyűlésen Donald Trump amerikai elnök arra kérte a világ országait, hogy azonnal lépjenek ki a Nemzetközi Büntetőbíróságból. Az elnök a Hágában működő testületet gonosznak és törvénytelen intézménynek nevezte, ám határozott felhívása egyelőre szinte teljesen visszhangtalan maradt.
A világ vezetői közül egyedül a csendes-óceáni törpesziget, a korábban Nauru néven ismert Naoero követte az amerikai elnök példáját. A lépés az Egyesült Államok által indított, egyre keményebb Hága-ellenes kampány csúcspontja, miközben Washington szerint a bíróság túllépi a hatáskörét azzal, hogy olyan államok állampolgárai felett is joghatóságot formál, amelyek nem ratifikálták a Római Statútumot.
Bár néhány ország az elmúlt időszakban a kilépés mellett döntött, a Nemzetközi Büntetőbíróságot alapító egyezménynek továbbra is 125 tagállama van. A legtöbb kormány, különösen Európában, határozottan kiáll a nemzetközi igazságszolgáltatás egyik legfontosabb bástyájának tekintett intézmény mellett.
Az ENSZ-közgyűlésen felszólaló Rob Jetten holland miniszterelnök kijelentette, hogy a testület támadás alatt áll és veszélybe került. „Hogyan lehetne bárki is ellene a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonásának? Úgy vélem, erre csak egyetlen válasz létezik: el a kezekkel a Hágai Bíróságtól és mindazoktól az intézményektől, amelyek a nemzetközi jogrendet védik!” – fogalmazott a politikus, kijelentését pedig heves taps fogadta.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
Washington korábban már pénzügyi szankciókat és vízumkorlátozásokat vezetett be a testület munkatársaival szemben. Tájékozott források szerint az amerikai tisztségviselők olyan újabb korlátozásokon dolgoznak, amelyek akár teljesen megbéníthatják a bíróság működését.
Marco Rubio is megszólalt
Marco Rubio amerikai külügyminiszter még júliusban indított diplomáciai offenzívát azzal a céllal, hogy ha kell, tégláról téglára bontsa le a nemzetközi testületet. Az amerikai diplomácia feje szerint Hága veszélyt jelent az amerikai katonákra, valamint a migránsok kitoloncolásában és a feltételezett drogkereskedő hajók elleni akciókban részt vevő személyzetre.
Trump világossá tette, az akcióval Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt is védelmébe kívánja venni. A büntetőbíróság 2024-ben adott ki elfogatóparancsot az izraeli kormányfő, akkori védelmi minisztere és a Hamász egyik katonai parancsnoka ellen a gázai háborúban elkövetett cselekmények miatt.
A kilépési hullám korábban Burkina Faso, Mali és Niger 2025-ös döntésével kezdődött, amelyek neokoloniális elnyomásnak nevezték a bíróság működését. Marco Rubio nyári bejelentése óta Venezuela és Csád is jelezte kilépési szándékát.
Az EU kiállt Hága mellett
Naoero elnöke, David Adeang a közgyűlési beszédében a testület növekvő irrelevanciájával indokolta a hágai egyezmény felmondását. Az amerikai külügyminisztérium kelet-ázsiai és csendes-óceáni ügyekért felelős helyettes államtitkára, Michael DeSombre a szigetország képviselőjével folytatott tárgyalása után az X-en úgy értékelte a döntést, hogy Naoero csatlakozott a szuverenitásukért és a büntetőbíróság illegitim túlkapásai ellen kiálló nemzetek gyarapodó táborához.
Az Európai Unió eközben kiállt Hága mellett, és a tisztségviselők már egy olyan uniós jogi védőháló kidolgozását mérlegelik, amely kivédhetné a várható amerikai szankciókat. „Megvannak az eszközeink a megvédésére, ha a helyzet igazán súlyossá válik. Az ENSZ-ben az országok felsorakoztatásán dolgozunk a bíróság működése és a felelősségre vonás mellett, hiszen ez nem csupán európai ügy, hanem annál sokkal szélesebb körű kérdés” – mondta Kaja Kallas, az Unió külügyi főképviselője.
A Nemzetközi Büntetőbíróság jelenlegi elnöke, a japán Akane Tomoko szintén az amerikai büntetőintézkedések célkeresztjébe került. A The Straits Times szerint a japán kormány kifejezetten sajnálatosnak nevezte a lehetséges szankciókat, és külön tisztségviselőt küldött Hágába a támogatási lehetőségek egyeztetésére.
Takaicsi Szanae japán miniszterelnök az ENSZ pultjánál hangoztatta hazája elkötelezettségét. „A második világháború vége óta Japán békeszerető nemzetként kiemelt fontosságot tulajdonít a jogállamiságnak a viták rendezésében” – fogalmazott a miniszterelnök.
Brian Finucane, az International Crisis Group elemzője szerint sok ország továbbra is elkötelezett a felelősségre vonás mellett, ami korlátozza a washingtoni kampány hatékonyságát. „A Trump-adminisztrációnak sikerült egy platformra kerülnie Putyinnal a bíróság munkatársai elleni szankciókkal, és természetesen Oroszországnak is az lenne az érdeke, ha a testület megsemmisülne” – értékelte a helyzetet a szakértő.