Donald Trump külpolitikai áttörések nélkül vág neki a novemberi félidős választásoknak a felhalmozódó nemzetközi válságok miatt.
A novemberi félidős választások közeledtével egyre komolyabb nyomás nehezedik Donald Trump amerikai elnökre, miközben külpolitikai ígéretei sorra akadnak el a nemzetközi konfliktusok hálójában. Az iráni háború elhúzódó patthelyzete, valamint az ukrajnai és gázai válság rendezetlensége komoly gazdasági és politikai terhet ró a washingtoni vezetésre.
A béketeremtő szerepben visszatérő elnök az utóbbi időben láthatóan türelmetlenebbé vált, amit a diplomáciai egyeztetések megszakítása és az Irán elleni újabb gazdasági hadviselés bejelentése is jelez. Az üzemanyagárak emelkedése és a tartós infláció miatt Trump tetszési indexe 33 százalékos mélypontra esett a legfrissebb felmérésekben.
A The Straits Times írása szerint a gázai béketárgyalások sem haladnak a remélt ütemben, miután Jared Kushner elnöki tanácsadó eredmény nélkül távozott a legutóbbi egyeztetésekről. Ezzel párhuzamosan az ukrajnai háború lezárását célzó diplomáciai misszió sem indult még el Kijevbe, miközben az orosz légicsapások továbbra is súlyos áldozatokat követelnek.
A szakértők úgy vélik, hogy az elnök kényszerítő diplomáciája ugyan tárgyalóasztalhoz ülteti az ellenfeleket, ám ritkán hoz tartós eredményt. „Trump sikeresen felrázta a washingtoni külpolitikai konszenzust, azonban ezt a döntést nem tudta a választók számára is felmutatható eredményekre váltani” – értékelte a helyzetet Asli Aydintasbas, a Brookings Institution elemzője.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
A Fehér Ház ugyanakkor határozottan visszautasítja a bírálatokat, és a szankciók hatékonyságát hangsúlyozza. „Trump elnök sikeresen érte el, hogy Amerikát ismét tiszteljék, az eredmények pedig önmagukért beszélnek. Kilenc háború ért véget, túszok szabadultak ki Gázából, a kereskedelmi megállapodások igazságosabbá váltak, Iránt pedig megakadályozzuk abban, hogy valaha is atomfegyverhez jusson” – nyilatkozta Anna Kelly, a Fehér Ház szóvivője.
Egy magas rangú tisztviselő szerint az amerikai szankciók és a tengeri zárlat teljesen tönkretették Irán gazdaságát, a washingtoni kormánynak pedig még számos eszköze maradt a nyomás fokozására. Ezt a törekvést Nick Snyder, a Hudson Intézet szakértője is pozitívan értékelte, megjegyezve, hogy az elnök olyan összetett nemzetközi konfliktusok megoldására tesz kísérletet, amelyeket más vezetők elkerültek.
Elemzők szerint a venezuelai elnök sikeres elfogása azt a téves illúziót keltette a washingtoni vezetésben, hogy az iráni katonai fellépés is gyors eredményt hozhat.
„A kényszerítés és a hízelgés alkalmazásának megszállottja, hogy másokat a saját akaratára hajlítson, ám figyelmen kívül hagyja partnerei stratégiai céljait és hazai politikáját. Ennek következtében folyamatosan csapkod és kudarcot vall” – fogalmazott Stephen Wertheim, a Carnegie Endowment for International Peace munkatársa.
A szeptemberi munka ünnepe után hivatalosan is felpörög a választási kampány az Egyesült Államokban. A Republikánus Párt a Kongresszus feletti ellenőrzés elvesztését kockáztatja, ami a külföldi ellenfelek számára azt a stratégiát sugallhatja, hogy érdemes kivárniuk a washingtoni politikai ciklus végét.