Az amerikai elnök bejelentette, hétfő délután új diplomáciai tárgyalások kezdődnek Iránnal, miután az utolsó pillanatban lefújta az országgal szembeni katonai csapásokat. Az elnök a döntést azzal indokolta, hogy a felek közötti megállapodás keretei már formálódnak.

Az Air Force One fedélzetén vasárnap nyilatkozó elnök kifejtette, hogy a teheráni vezetés pontosan látta a készülő támadást, így a felek már közvetlen egyeztetésbe kezdtek. A katonai akció elhalasztását Szaúd-Arábia trónörököse, valamint az Egyesült Arab Emírségek és Katar is szorgalmazta, mivel a térségbeli partnerek szerint reális esély nyílt a megegyezésre.

„Minden készen állt az induláshoz. Azért kérték a halasztást, mert úgy vélik, megállapodás születhet. Egyezség készülődik a Hormuzi-szorosról és az atomprogramról is” – fogalmazott Trump.

A bejelentés hatására az ázsiai kereskedésben jelentősen esett a kőolaj ára, így a Brent típusú nyersolaj hordónkénti árfolyama több mint 4 százalékkal csökkent. A BBC jelentése rámutat, hogy az energiahordozók ára a február 28-án kirobbant konfliktus óta folyamatosan ingadozik, ugyanis a globális kőolaj- és cseppfolyósítottföldgáz-szállítás mintegy 20 százaléka a stratégiai fontosságú Hormuzi-szoroson halad át.

Teherán még nem reagált

Teherán hivatalosan még nem reagált a tárgyalások megkezdéséről szóló hírekre, a félig hivatalos Mehr hírügynökség ugyanakkor újabb hazugságnak nevezte Trump azon állítását, miszerint Irán kérte volna a katonai lépések elhalasztását. Ezzel párhuzamosan Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter kijelentette, hogy a Hormuzi-szorosról szóló, Omán közvetítésével zajló egyeztetések a véglegesítés szakaszába értek.

Madzsid Ibn al-Reza iráni ügyvezető védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy országa minden fenyegetést valósnak tekint, még akkor is, ha az a pszichológiai hadviselés része. Az amerikai elnök korábban arról beszélt, hogy a most lefújt akció lett volna a második világháború óta végrehajtott legnagyobb katonai csapás.

Az amerikai elnök áprilisban már kilátásba helyezte az iráni polgári infrastruktúra megsemmisítését. Akkor a kemény fenyegetések hatására JD Vance alelnök vezetésével egyeztetés indult Pakisztánban, ám az a találkozó végül nem hozott áttörést.

A közvélemény-kutatások szerint az amerikai választók és a republikánus szavazók körében sem népszerű a háború, valamint annak gazdasági hatásai. A lakossági elégedetlenség miatt a konzervatív stratégák egyre aggódtak a közelgő novemberi félidős választások közeledtével.