Az amerikai elnök a nyilvánosság előtt azt hangoztatja, hogy Teheránnak a voksolás után nem marad más választása, mint egyezséget kötni. A színfalak mögött azonban erősen kételkedik az iráni együttműködésben, ezért a katonai fellépést tartja a valószínűbb forgatókönyvnek.

A meghiúsult kezdeményezés a Katarban zajló hétvégi egyeztetéseken került terítékre, ahol az iráni fél egyhetes harci szünetet ajánlott fel. Cserébe Teherán megnyitotta volna a stratégiai fontosságú tengeri hajózási útvonalat, és visszatért volna a nukleáris tárgyalóasztalhoz. A tűzszünet feltételeként a gazdasági szankciók enyhítését és az iráni kikötőket zárlat alatt tartó amerikai tengerészeti jelenlét csökkentését kérték, amiről a Wall Street Journal értesüléseire hivatkozva számolt be róla a Raw Story.

A jövőbeli csapások

A jövőbeli csapások pontos mértéke egyelőre bizonytalan, mivel az elnök dilemmával szembesül a hadsereg korlátozott fegyverkészletei miatt. Bár Trump korábban is gyakran fenyegetett katonai akciókkal a tárgyalások megfeneklésekor, határozottan visszautasítja, hogy a belpolitikai küzdelmek alakítanák a közel-keleti stratégiáját.

„A Republikánus Párt indul a választáson, és segíteni fogom őket, de én magam nem vagyok jelölt. Egyáltalán nem vettem figyelembe a választásokat az Iránnal kapcsolatos döntéseimnél, és a voksolásig sem fogom ezt tenni” – jelentette ki Trump az ENSZ Közgyűlésén.

Közvetítőkön keresztül a háttérben továbbra is zajlanak az egyeztetések. Egy amerikai tisztviselő szerint a feszültséget némileg csökkentette, hogy az amerikai erők sikeresen biztosítják az olajszállító tartályhajók áthaladását a Hormuzi-szorosban. Washington egyértelművé tette, hogy a tengeri blokádot nem oldja fel a közeljövőben, mert abban bízik, hogy a folyamatos gazdasági nyomás előbb-utóbb kedvezőbb feltételek elfogadására kényszeríti Teheránt.

Regionális közvetítők beszámolói szerint az iráni tisztségviselők elismerték, hogy országuk gazdasága súlyos gondokkal küzd, ezért több javaslatot is tettek a konfliktus lezárására. Az országot február óta ténylegesen ellenőrző Iráni Forradalmi Őrség ellenáll az új megállapodásoknak, és a korábbi, júniusi keretrendszerhez való visszatérést preferálja. A katonai vezetés a szankciók feloldása és a befagyasztott vagyon kiadása mellett a szoros felügyeletében vállalt szerep elismerését követeli.