Donald Trump csekélységnek minősítette az Irán elleni katonai műveleteket, miközben az összecsapások már a hetedik hónapja tartanak.
Az USA elnöke igyekezett elbagatellizálni az Irán elleni katonai műveleteket, amikor egy pénteki eseményen csupán apróságnak nevezte a hónapok óta tartó fegyveres konfliktust. Donald Trump kijelentései alapján a washingtoni vezetés próbálja csökkenteni a harcok politikai és gazdasági súlyát a nyilvánosság előtt.
Az összecsapásokban eddig tizennyolc amerikai katona vesztette életét, miközben a globális energiaárak jelentősen megemelkedtek. Az amerikai elnök a venezuelai elnök elrablására szervezett januári akcióval vetette össze a jelenlegi műveleteket, kijelentve, hogy ott egyetlen katonát sem veszítettek, míg a mostani harcokban tizennyolcan haltak meg.
Nem neveznék háborúnak a helyzetet
A washingtoni sajtótájékoztatón korábban JD Vance alelnök úgy nyilatkozott, hogy nem nevezné háborúnak a helyzetet, hiszen jelenleg nincs aktív lövöldözés. Az elnök úgy fogalmazott, csupán időszakos csapásokat mérnek az ellenségre, és teljes mértékben uralják a Hormuzi-szorost – erről számolt most be az Al Jazeera.
A harcok február végén robbantak ki, az amerikai elnök pedig azóta több alkalommal is finomította a megfogalmazást, hogy elkerülje a háború kifejezés használatát. Korábban kisebb kitérőnek és néhány hetes kirándulásnak nevezte a katonai fellépést, amellyel véleménye szerint éppen egy nagyobb háborút előznek meg.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
Szakértői vélemények szerint a szóhasználat mögött jogi és politikai megfontolások állnak, ugyanis a döntéshozók nem kérték ki a törvényhozás előzetes jóváhagyását a légicsapásokhoz. Az amerikai kongresszus júniusban egy háborús hatáskörökről szóló határozatban szólította fel az elnököt az akciók leállítására vagy a parlament felhatalmazásának megszerzésére.
A többség elutasítja az iráni hadműveleteket
A közvélemény-kutatások szerint a lakosság többsége elutasítja az iráni hadműveleteket. A Reuters és az Ipsos mérése alapján tízből majdnem hat amerikai felnőtt nem ért egyet a fegyveres akciókkal. A közelgő novemberi félidős választások előtt az árak emelkedése is komoly lakossági elégedetlenséget szül. Az amerikai üzemanyagárak átlagosan 4,15 dollárra emelkedtek gallononként, ami csaknem egy dolláros növekedést jelent a 2025-ös szinthez képest.
Washington emellett fokozza a gazdasági nyomást is Iránnal szemben. Az amerikai kormányzat a héten újabb szankciókat jelentett be, amelyek célja az iráni pénzügyi rendszer teljes elszigetelése a nemzetközi piacokról.
Donald Trump nem zárta ki az újabb támadásokat sem, meglehet, hogy a közeljövőben célba veszik a Natanzban található urándúsító létesítmény közelében lévő katonai bázist. A térségben zajló feszültség továbbra is magas, miután Irán amerikai támaszpontokat lőtt a Közel-Keleten, miközben Washingtont egy Sirik városában történt, négy áldozatot követelő polgári csapással vádolják.
Az elnök a katonai műveletek kimenetelével kapcsolatban meglehetősen bizakodóan nyilatkozott. „Nem gondolom, hogy számítana, miként nevezzük ezt. Az a fontos, hogy óriási sikereket értünk el” – mondta Donald Trump.