Az iráni zárlat miatt megugrottak a benzinárak, miközben a felek között teljesen leálltak a béketárgyalások.
Irán a Hormuzi-szoros zárlatának fenntartásával fenyeget, miközben Donald Trump amerikai elnök a megemelkedett üzemanyagárak elfogadására szólította fel az amerikai lakosságot. A két ország közötti éles ellentétek miatt a béketárgyalások és a stratégiai vízi útvonal teherforgalma egyaránt megtorpant.
Kazem Gharibabadi iráni külügyminiszter-helyettes közölte, hogy a szoros nyitása és zárása kizárólag Teherán döntésétől függ, és az ország mindaddig fenntartja a blokádot, amíg az Egyesült Államok el nem fogadja a vereség tényét.
„A Hormuzi-szorost nem lehet elfoglalni egy bejegyzéssel, egy repülőgép-hordozóval, egy paranccsal vagy egy választási beszéddel” – fogalmazott a tisztségviselő az X-en közzétett üzenetében.
Trump kellemetlen helyzetbe került
Donald Trump egy New York-i politikai rendezvényen arról beszélt, hogy az üzemanyagért fizetett kis mértékű felár megéri a kockázatot, ha ezzel megakadályozhatják egy gonosz ország atomfegyverhez jutását. Az amerikai elnök úgy vélte, hogy a térségben állomásozó repülőgép-hordozó 260 napos bevetése sem tekinthető elegendőnek.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
Az amerikai autós szövetség adatai alapján a benzin átlagos galononkénti ára 4,08 dollárra emelkedett, ami 29 százalékos drágulást jelent a 2025-ös szinthez képest. Az olajfajták jegyzése szintén jelentősen növekedett, mivel a szoros lezárása folyamatosan hajja fel a piaci árakat – írta a CNA.
A háború kirobbanása előtt naponta több mint 130 hajó kelt át a stratégiai tengerszoroson, ehhez képest a Kpler elemzőcég pénteki adatai szerint mindössze két teherhajó haladt át a területen. Az iráni engedély nélkül közlekedő járművek komoly veszélynek vannak kitéve, ugyanis az Egyesült Arab Emírségek nemzeti olajvállalatának két szállítóját és egy harmadik teherhajót is támadás ért a napokban.
A júniusi átmeneti megállapodás összeomlása óta nem látszik esély a tárgyalások gyors folytatására. Abbasz Aragcsi iráni külügyminiszter jelzése alapján egyelőre nem született döntés az amerikaiakkal való egyeztetések újrakezdéséről, jóllehet Katar és Pakisztán közvetítőként már váltott üzeneteket a felekkel.
A kialakult helyzet az iráni gazdaságot is megviseli. Maszúd Pezeskián iráni elnök az amerikai kikötői zárlatot és az olajipart érintő szankciókat tette felelőssé a magas inflációért, miközben Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter újabb gazdasági büntetőintézkedések bejelentését vetítette előre.
A konfliktus kiszélesedését jelzi, hogy a jemeni húszi lázadók hat ballisztikus rakétát lőttek ki a Vörös-tengeren fekvő Mokha kikötőjére, négy civil halálát okozva, emellett egy szaúdi olajlétesítmény ellen is dróntámadást hajtottak végre.