Az Irán elleni legutóbbi amerikai légicsapások megmutatták, hogy Donald Trump amerikai elnök hajlandó beváltani a fenyegetéseit, melyek a teheráni erőművek és hidak megsemmisítésére vonatkoznak. Bár a Washington által indított, egy hete tartó bombázóhadjárat elsősorban a Hormuzi-szorost veszélyeztető katonai létesítmények ellen irányult, a támadások az állami áramhálózat több mint kétezer pontján is súlyos károkat okoztak.

Szakértők véleménye szerint a támadások nyomán kialakult áramkimaradások nem a véletlen művei. A hálózati zavarok ugyanis alig néhány órával azután következtek be, hogy Trump figyelmeztette a teheráni vezetést, miszerint lekapcsolják az ország áramellátását, ha nem térnek vissza a tárgyalóasztalhoz.

„A támadások a támogató infrastruktúrát érték, miközben Trump az áramellátás elvágásával fenyegetőzött” – nyilatkozta Sascha Bruchmann, a londoni Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének munkatársa a The Daily Telegraph című lapnak. A szakértő szerint emiatt most a puszta katonai célpontoknál jóval komolyabb veszély lebeg a térség felett – jelenti a New York Post.

A támadások anyagi következményei máris súlyos terhet rónak az országra. Az iráni állami áramszolgáltató társaság, a Tavanir vezetője, Mohammad Allah-Dad közölte, hogy a legutóbbi amerikai csapások körülbelül egymilliárd dolláros kárt okoztak a hálózatban. Az infrastruktúra sérülései miatt a vállalat kénytelen volt 4200 megawattal csökkenteni a hálózati kapacitást.

Még ennél is kritikusabbá válhat a helyzet

A helyzet ugyanakkor még ennél is kritikusabbá válhat, ha az Egyesült Államok valóban végrehajtja Trump fenyegetéseit az iráni erőművek teljes megsemmisítésére. „Az energetikai célpontokat hagyom a végére, de végül azokat is le fogjuk csapni” – fogalmazott az elnök a Fox News televíziónak adott nyilatkozatában. Trump már hónapok óta rendszeresen hangoztat hasonló figyelmeztetéseket, jelezve, hogy kész célba venni a civil infrastruktúrát is.

Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa arra figyelmeztetett, hogy az ilyen jellegű támadások a genfi egyezmények értelmében háborús bűncselekménynek minősülnének. Danny Citrinowicz, az izraeli katonai hírszerzés iráni osztályának korábbi vezetője azonban úgy véli, hogy Trumpnak mindenképpen eszkalálnia kell a konfliktust, ha fel akarja oldani a Hormuzi-szoros körüli patthelyzetet.

„A dilemma nagyon egyszerű, hiszen ha a nap végén át akarja venni az ellenőrzést a szoros felett, akkor azt el kell foglalnia. A jelenlegi erőkkel ugyanis nem képes elérni a katonai vagy stratégiai céljait” – magyarázta Citrinowicz a Wall Street Journal lapnak.

Irán nem hagyja magát

Teherán korábban gúnyolódott a washingtoni fenyegetéseken, mostanra azonban határozott ellenlépéseket tett. Diplomáciai források szerint Irán arra utasította a Jemenben állomásozó húszi lázadókat, hogy zárják le a Vörös-tenger kritikus kereskedelmi útvonalát abban az esetben, ha a polgári infrastruktúrát támadás éri.

A beszámolók szerint az Irán által támogatott csoport már be is fejezte a katonai előkészületeket, drónokat és rakétákat telepítettek a Bab el-Mandeb szoros közelébe, ahol már csak a parancsra várnak. A Vörös-tengerből az Indiai-óceánba vezető, alig harminckét kilométer széles szoros elleni támadások kaotikus helyzetet teremtenének a globális olaj- és áruellátásban.

Ez a vízi útvonal felelős az évente mintegy ezermilliárd dollár értékű áruforgalom lebonyolításáért. A Vörös-tenger ráadásul kiemelt jelentőséggel bír Szaúd-Arábia számára is, mivel a Hormuzi-szoros lezárása miatt ide irányították át az olajkereskedelem nagy részét, így ezen a tengerszakaszon halad át jelenleg a világ globális energiaellátásának csaknem hét százaléka.