Donald Trump amerikai elnök szeptember 23-án Washingtonban fogadja Hszi Csin-ping kínai elnököt, aki háromnapos hivatalos látogatásra érkezik az Egyesült Államokba. A két szuperhatalom vezetőjének találkozóját nagyszabású diplomáciai ceremónia kíséri, miközben a felek között továbbra is komoly feszültség húzódik a kereskedelem, a technológiai verseny és az iráni konfliktus miatt.

A kínai elnök közel három év után látogat újra amerikai földre. Trump személyesen köszönti majd a kínai államfőt és feleségét a Maryland állambeli katonai támaszponton, ahova az elnöki különgép megérkezik.

A látogatás programjában szerepel egy katonai tiszteletadás a Fehér Házban vadászgépes áthúzással, egy látogatás a Nemzeti Levéltárban a Függetlenségi Nyilatkozat és az Alkotmány eredeti példányainál, valamint egy díszvacsora a legmeghatározóbb amerikai technológiai vállalatok vezetőivel. A The Straits Times szerint a rendezvényen a tervek szerint jelen lesz Tim Cook, az Apple vezérigazgatója, Jensen Huang, az Nvidia irányítója, valamint Sam Altman, az OpenAI alapítója is.

Bár a szakértők nem számítanak áttörést hozó megállapodásokra, a csúcstalálkozó megrendezésével mindkét oldal a stabilitás látszatát igyekszik fenntartani a világ legnagyobb termelője és legnagyobb fogyasztója között. A két ország közötti 11 hónapos kereskedelmi fegyverszünet novemberben jár le, a felek álláspontja pedig továbbra is eltér Tajvan megítélésében, a kábítószer-kereskedelem elleni fellépésben és a ritka földfémek kérdésében.

Nagy nap közeleg

A szeptember 24-re tervezett tárgyalások eredményeként korlátozott megállapodások születhetnek egyes ágazati vámok csökkentéséről, a kábítószer elleni együttműködésről, valamint a katonai párbeszéd bővítéséről. Az amerikai elnök a Kínában fogva tartott amerikai állampolgárok szabadon bocsátását is szorgalmazza, miközben a felek a mesterséges intelligencia terén fennálló éles verseny kockázatairól is egyeztethetnek.

A találkozó időpontja mindkét vezető számára belpolitikai szempontból is összetett helyzetben érkezik. Trump a csökkenő tetszési mutatókkal és az iráni háború miatti lakossági elégedetlenséggel szembesül, ami a novemberi kongresszusi választások előtt nehezíti a republikánusok helyzetét.

Kína jobb helyzetben van

Hszi Csin-ping az élénk kínai külkereskedelemnek köszönhetően magabiztosabb pozícióból tárgyalhat, annak ellenére, hogy Kínát a gyenge belső fogyasztás és az ingatlanpiac válsága terheli. A kínai hadseregben végrehajtott tisztogatások és korrupcióellenes intézkedések megszilárdították az elnök hatalmát, ugyanakkor kérdéseket vetettek fel a haderő készenlétével kapcsolatban.

A két vezető sajátos stratégiai megközelítéssel lép a tárgyalóasztalhoz. Edgard Kagan, a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának szakértője rámutatott, hogy Trump meggyőződése szerint az amerikai gazdaság idővel tovább erősödik, míg Hszi Csin-ping úgy látja, hogy az Egyesült Államok hanyatlik, és az idő Kínának dolgozik.

Nem várható közös sajtótájékoztató

A csúcstalálkozó végén nem várható közös sajtótájékoztató vagy együttes nyilatkozat. Ehelyett mindkét fél külön bejelentésekkel zárja majd a megbeszéléseket, hogy saját belpolitikai közönségének megfelelő üzeneteket közvetíthessen.

Az iráni konfliktus és a globális energiapiac helyzete szintén kiemelt témája lehet a megbeszéléseknek. Peking szoros kapcsolatokat tart fenn Teheránnal, és a világ legnagyobb kőolajimportőreként stratégiai készleteinek felszabadításával segített stabilizálni a nyersolajárakat a háború kirobbanása után.

A tajvani fegyverszállítások kérdése várhatóan ismét feszültséget szül a felek között. A washingtoni adminisztráció tavaly decemberben 11 milliárd dolláros fegyvereladási csomagot hagyott jóvá Tajvan számára, miközben egy újabb, 14 milliárd dollár értékű csomag elfogadása hónapok óta várat magára. Trump korábban jelzésértékűen úgy nyilatkozott, hogy a fegyverszállításokat komoly tárgyalási alapunknak tekinti.

A két vezető között a várakozások szerint még a jelenlegi év során sor kerülhet egy újabb találkozóra a novemberi kínai APEC-csúcson vagy a decemberi amerikai G20-tanácskozáson.