Donald Trump több mint tizenegy külföldi vezetővel tárgyal az ENSZ Közgyűlésén a közel-keleti és ukrajnai háborúk árnyékában.
Donald Trump az ENSZ Közgyűlésén indít rendkívül sűrű napot New Yorkban, ahol legalább tizenegy külföldi vezetővel tárgyal kétoldalú és csoportos egyeztetéseken. A megbeszélések hátterében a Közel-Keleten kirobbant újabb konfliktusok és a már négy és fél éve tartó ukrajnai háború állnak.
Az amerikai elnök a delegáltak előtti felszólalással kezdi a napot, mielőtt áttérne a diplomáciai egyeztetésekre. A felszólalás várható hangvételéről és a tervezett megbeszélésekről a The Straits Times számolt be. Trump a 2025-ös rendezvényen éles támadásokat intézett a klímapolitika és a tömeges migráció ellen, így a mostani felszólalását is nagy figyelem kíséri.
A nap folyamán Trump tárgyalóasztalhoz ül Andy Burnham brit miniszterelnökkel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A diplomáciai programban szerepel még a dán és a grönlandi kormányfővel folytatott megbeszélés, valamint a Perzsa-öböl menti államok képviselőivel való egyeztetés is.
Nagy találkozók lesznek
Kiemelt figyelem övezi a találkozót Venezuela ideiglenes vezetőjével, Delcy Rodríguezzel. Az átmeneti elnök azután került hatalomra, hogy az amerikai erők januárban elfogták Nicolas Madurót, majd New Yorkba szállították kábítószer-kereskedelmi vádakkal. Az amerikai fél a venezuelai olajszektor megnyitásáról tárgyal, miközben több washingtoni politikus új választások kiírását sürgeti.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
A dán és grönlandi vezetőkkel kötött megállapodás célja az amerikai katonai jelenlét növelése a szigeten, párhuzamosan a geopolitikai riválisok befolyásának korlátozásával. A megegyezés lezárhatja a korábbi feszültségeket, amelyeket Trump azon nyilatkozatai váltottak ki, miszerint akár erővel is átvehetné a terület feletti ellenőrzést.
Az öböl menti országokkal szervezett hétoldalú megbeszélésen a jemeni húszi lázadók előretörése és a tengeri kereskedelmi utak védelme kerül terítékre. Az amerikai-izraeli-iráni háború miatt megugró üzemanyagárak jelentősen rontották az elnök népszerűségét, amely egy friss felmérés szerint 32 százalékos mélypontra esett a novemberi félidős választások előtt.