Az izraeli vezetés már májusra katonai akciót tervezett Irán nukleáris létesítményei ellen, ám Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke közbelépett, s megakadályozta a támadást – közölték magas rangú amerikai tisztségviselők.

Úgy tudni, a döntés hátterében belső viták álltak, melyek során a Trump-kormányzat mérlegelte, hogy katonai fellépéssel vagy diplomáciai úton kezelje a helyzetet. A megosztottság végül a tárgyalások irányába terelte az eseményeket.

Felmerültek aggályok

A Pentagon és a Trump-kormány több tagja megosztott volt abban, hogy egy izraeli katonai csapás valós eredményeket hozna-e, s elkerülhető lenne-e egy szélesebb közel-keleti konfliktus. Ugyanakkor Izrael részéről már részletes akciótervek születtek, melyek amerikai részvételt is feltételeztek, különösen a haditechnikai támogatás és a megtorlás elleni védelem terén.

A New York Times jelentése szerint az izraeli cél az volt, hogy legalább egy évvel visszavessék Irán atomprogramját: a kezdeti tervek kommandós bevetéssel kombinált bombázásról szóltak, csakhogy ezek kivitelezése hónapokat vett volna igénybe. Emiatt később egy kiterjedt, amerikai támogatást is igénylő bombázási kampány jött szóba, mely május elején indult volna.

Trump ugyanakkor a közelgő iráni tárgyalások miatt visszautasította a támadás támogatását. Április elején egyértelművé tette Netanjahu izraeli miniszterelnöknek, hogy az Egyesült Államok nem kíván részt venni egy izraeli csapásban, amíg tart a diplomáciai folyamat. A hivatalos közlés szerint az USA közvetett tárgyalásokat kezdett Iránnal a nukleáris programról.

Óvatosabb lett az amerikai kormány

A katonai fellépést támogató amerikai vezetők – köztük Michael Kurilla tábornok és nemzetbiztonsági tanácsadója, Michael Waltz – szintén óvatosabbá váltak, amikor hírszerzési jelentések figyelmeztettek egy esetleges háború veszélyére. Több magas rangú tisztviselő, köztük Tulsi Gabbard és J.D. Vance alelnök, szintén ellenezték az akciót.

Noha Trump kizárta a májusi támadás támogatását, nem vetette el teljesen a katonai fellépés lehetőségét. Sőt, jelezte, hogy szükség esetén készen áll a beavatkozásra. A háttérben a CIA vezetője, John Ratcliffe áprilisi izraeli látogatása során tárgyalt alternatív megoldásokról is, például titkos izraeli műveletekről vagy szankciók szigorításáról.

Irán mindeközben nyitottságot mutatott a tárgyalások iránt, ugyanakkor jelezte, bármilyen támadásra határozott választ adna. Az amerikai visszavonulás a katonai opciótól ideiglenesen megakadályozta a közel-keleti konfliktus további eszkalálódását – legalábbis egyelőre.