A tongai kitörés 50 millió tonna vízgőze is hozzájárult a felmelegedéshez
A januári vulkánkitörés hatásai még hónapokig tarthatnak. Az elmúlt évtizedek leghevesebb gőzkibocsátása alaposan befűtött a bolygón, a tudósok azt is közölték, miért.
Fotó: illusztráció | Twenty20 Több mint nyolc hónappal a Tonga közelében lezajló óriási kitörés után a tudósok még mindig vizsgálják annak hatásait. A szakemberek felfedezték, hogy ezúttal nem lehűlést, hanem felmelegedést okozott a természeti jelenség.
A kutatók nemrég közölték, hogy a kitörés a hatalmas mennyiségű vulkáni hamu mellett csaknem 45-50 millió tonnányi vízgőzt is a légkörbe juttatott. Ez pedig mintegy 5 százalékkal megnövelte a sztratoszféra nedvességtartalmát – írta a sciencealert.com.
A robbanás 260 kilométeres körzetben volt érezhető, a hamu, gőz- és gázoszlopok pedig több mint 20 kilométer magasba emelkedtek. A felmelegedés azért következhetett be, mert a légkörbe jutott vízgőz elnyelte a napsugárzást, majd hő formájában újra kibocsátotta azt.
Mivel itt több tízmillió tonna páráról volt szó, jóval erőteljesebben következett be a jelenség, a tanulmány ugyanakkor pontos számadatokkal nem szolgált. Hogy a tongai kitörés miért nem inkább a bolygó lehűlésével járt, annak a kén-dioxid kibocsátás is a kulcsa, amely ebben az esetben jóval kevesebb volt, mint más nagy kitörések alkalmával.
Azt azonban már a korábbi kutatások alapján megállapították, hogy a kitörés annyi vízgőzt lövellt ki, amivel akár 58 000 úszómedencét is megtölthetnének, ez a hatalmas mennyiségű légköri nedvesség pedig az ózonrétegre is hatással lehetett. Ehhez ugyanakkor további vizsgálatok szükségesek, hogy kiderítsék az esetleges károsodás mértékét.
