A négy nyelven beszélő embereknél akár 13 évvel fiatalabb agyi állapotot is kimutathattak a kutatók.
A többféle nyelvet beszélő emberek agya lényegesen lassabban öregedhet, mint azoké, akik csupán egyetlen nyelven kommunikálnak. A legújabb tudományos eredmények alapján a négy nyelven folyékonyan beszélő felnőttek agyi állapota akár 13 évvel is fiatalabbnak tűnhet a korukbeliekénél.
Az agy működése idegsejtek milliárdjainak folyamatos kommunikációján alapul, a kor előrehaladtával azonban ezek a kapcsolatok gyengülhetnek, ami a gondolkodás lassulásához és a memória romlásához vezethet. Az európai idegtudományi társaságok fórumán ismertetett adatok szerint a többnyelvű tapasztalat segíthet ellensúlyozni az életkorral járó negatív változásokat.
Dr. Lucia Amoruso, a spanyolországi kutatóközpont munkatársa nemzetközi csapattal együttműködve a baszk régióban élő lakosok agyi aktivitását vizsgálta. A mérések módszertanáról a ScienceDaily számolt be, amelynek során a szakemberek mesterséges intelligencia segítségével elemzték a résztvevők idegsejtjeinek mintázatait. Az így létrehozott modellt ezt követően egy különálló csoporton tesztelték a biológiai agyéletkor megbecsüléséhez.
A résztvevők valós életkorának és becsült agyi korának összehasonlítása meglepő mintázatot mutatott. A két nyelvet beszélők agya átlagosan hat évvel, a háromnyelvűeké hét évvel, míg a négy nyelvet használóké nagyjából 13 évvel tűnt fiatalabbnak az egynyelvűekéhez képest.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
„A több nyelvet beszélő emberek agya a valós korukhoz képest fiatalabbnak bizonyult. Ez a hatás nemcsak a nyelvek számától függött, hanem a magasabb szintű nyelvtudással és a korai nyelvtanulással is összefüggésbe tetszett. Ez azt jelzi, hogy a többnyelvű tapasztalat fokozatosan fejti ki a hatását, vagyis nem csupán a kétnyelvűség megléte számít, hanem a nyelvi élmények mélysége és időtartama is” – mondta Dr. Lucia Amoruso.
A kutatók az elemzés során figyelembe vették a kor, a nem és az iskolai végzettség hatásait is. Ezzel együtt kiemelték, hogy egyéb életmódbeli tényezők és a társas kapcsolatok szintén hozzájárulhatnak a megfigyelt különbségekhez. A szakemberek a jövőben azt szeretnék megvizsgálni, hogy hasonló védőhatás kimutatható-e az Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél.
A vizsgálatban nem érintett Christina Dalla professzor úgy vélekedett, hogy az aktív szellemi tevékenység kulcsfontosságú az agy egészségének megőrzésében.
„Ez a tanulmány azt sugallja, hogy egy második, harmadik vagy negyedik nyelv elsajátítása segíthet abban, hogy agyunk hosszabb ideig fiatalos maradjon. Számos jó okunk van a nyelvtanulásra az életfelfogásunk és a szellemi frissességünk szempontjából, ezért a nyelvoktatást az iskolákban és a felnőttkori élet során egyaránt támogatni kell” – fogalmazott a professzor.