Az amerikai elnöki védelmi szolgálat kifinomult elterelő műveletekkel és csali járművekkel védi az elnököket a veszélyektől.
A törökországi NATO-csúcsról felszálló elnöki különgép fedélzetén tartózkodók mit sem sejtve szolgáltak csaliként, miközben Donald Trump amerikai elnököt az elterelő hadművelet alatt már egy katonai repülőgéppel szállították Nagy-Britanniába. Az elnököt egy cateringes teherautó segítségével, a kamerák tekintetét elkerülve juttatták el a C-32A jelzésű gépre, így az ankarai kifutópályáról felszálló híres Boeing valójában már üresen tért vissza.
A titkosszolgálat történetében a megtévesztés nem számít ritkaságnak, hiszen a védett személyek biztonságának garantálására régóta alkalmaznak hasonló stratégiákat. Ronald Kessler védelmi szakértő és író emlékeztetett arra, hogy a potenciális támadók félrevezetése hosszú múltra tekint vissza az ügynökségnél.
A gépkocsikaravánok és a helikopteres utazások során is rendszeresen bevetnek kisebb léptékű trükköket. A eljárás lényege, hogy a páncélozott elnöki limuzinokból kettőt haladtatnak együtt, amelyek az útvonal védett szakaszain, például aluljárók alatt helyet cserélnek egymással.
A helikopteres szállításnál is hasonló logikát követnek
A BBC információi alapján a helikopteres szállításnál is hasonló logikát követnek, ugyanis a Marine One általában hármas csoportokban repül, miközben a gépek folyamatosan változtatják pozíciójukat a levegőben. Ez a módszer megakadályozza, hogy az ellenséges erők azonosítani tudják az elnököt szállító járművet.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
Bár a repülőgépek teljes cseréje ritkább opció, a magas kockázatú külföldi utak során előszeretettel alkalmazzák a bizonytalanság megteremtését szolgáló taktikákat. Paul Eckloff egykori ügynök kifejtette, hogy háborús övezetekbe történő látogatásokkor az elnöki védelmi egység mindig készen áll a hasonló improvizációkra.
Az amerikai történelemben korábban is előfordultak már hasonló titkos akciók. Bill Clinton 2000-ben egy jelzés nélküli magángéppel érkezett Pakisztánba a csali elnöki gép mögött, míg George W. Bush 2003-ban a texasi hálaadás helyett váratlanul a sötétbe borított különgéppel landolt Bagdadban. Joe Biden ukrajnai látogatása során szintén szigorúan korlátozott sajtókísérettel, a nyilvánosság kizárásával utazott a háborús övezetbe.
A törökországi eset
A törökországi esetnél észlelt konkrét fenyegetés jellege egyelőre ismeretlen, a titkosszolgálat és a Fehér Ház pedig nem kívánt részleteket közölni a biztonsági intézkedésekről. Robert McDonald korábbi ügynök szerint az elnök azonnali kimentése arra utal, hogy a Törökországban tapasztalt kockázati szint rendkívül magas lehetett.
Marc Polymeropoulos korábbi CIA-tiszt úgy vélte, a biztonsági művelet súlya a kapott hírszerzési adatok veszélyességét tükrözi. A szakértő felvetette azt a kérdést is, hogy a hatóságoknak lett volna-e figyelmeztetési kötelezettségük a csali gép fedélzetén maradókkal szemben egy esetleges közvetlen támadás veszélye esetén.
A repülőgépen maradó újságíróknak és a személyzetnek nem szóltak az akcióról, csupán azt kérték tőlük, hogy az ablakok sötétítőit tartsák lehúzva. Ez a megszokott eljárás megakadályozza, hogy kívülről beazonosítsák a repülőgép pontos típusát és a belső világítást.
„A titkosszolgálat nem a PR-tevékenységről szól. Nagyon jók vagyunk a titkok megőrzésében, ahogyan azt a nevünk is mutatja, és nem kell mindenkinek mindenről tudnia” – mondta McDonald, hozzátéve, hogy a szervezetnek nincs jogi kötelezettsége tájékoztatni a nyilvánosságot a védelmi lépésekről.