Új anyagok tervezésébe vonták be a mesterséges intelligenciát, és sikerült létrehozni egy olyan anyagot, ami szénacél erősségű, viszont annyira könnyű, mintha hungarocell lenne – áll az erről szóló beszámolóban. Mint kifejtik, a Torontói Egyetem és a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatói a mesterséges intelligenciától kértek segítséget a számtalan lehetséges nanoszerkezet elemzéséhez, illetve annak kiszámításához, hogy melyik konstrukció osztja el a legjobban a terheléseket. Megjegyzik, az ellenálló kemény szerkezeteknek van egy kellemetlen hátulütőjük: merevek, és pont emiatt hajlamosak a törésre, sok anyag esetében a szilárdság és a szívósság gyakran nem fér meg egymás mellett.

Hasonló a helyzet a nano-architektúrájú anyagoknál is, amelyek az emberi hajszál vastagságának századrészével ismétlődő építőelemek sokaságából épülnek fel. A súlyukhoz képest ugyan erősek és merevek, de feszültségkoncentrációt is okozhatnak, ami hirtelen törésekhez vezethet. Eddig éppen ez a töredezési tendencia korlátozta az anyagok felhasználását. A kutatók mindezeket szem előtt tartva szimulálták a lehetséges geometriákat a tervezésükhöz, mielőtt megismertették volna azokat egy gépi tanulási algoritmussal. Az általuk generált tervekből tanulva az algoritmus képes volt megjósolni a legjobb formákat.

Azokat, amelyek egyenletesen osztják el az alkalmazott feszültségeket, miközben nagy terhelést is hordoznak. A HVG az Advanced Materials folyóiratban közölt tanulmányra hivatkozva azt írja, az MI nemcsak sikeres geometriákat reprodukált a betanítási adatokból, hanem tanult abból, hogy az alakzatok mely változatai működnek és melyek nem, lehetővé téve ezzel akár teljesen új rácsgeometriák előrejelzését. A szakemberek igen bizakodóak, és azt állítják, hogy ha a repülőgépek titán alkatrészeit ezzel az új anyaggal cserélnék le, akkor évente a csereanyag minden kilogrammja után 80 liter üzemanyagot lehetne megtakarítani, ami valóban nem semmi.

Ám nem csak repülőgépekhez vagy űrhajókhoz lehetne használni ilyen anyagokat – emelik ki. Az autóipar is folyamatosan keresi a módokat az üzemanyag-hatékonyság és az akkumulátorok hatótávolságának javítására az elektromos járművekben. A könnyebb alváz és a könnyebb szerkezeti elemek is jelentős hatással lehetnek a teljesítményre. Mindemellett az orvostechnika egy másik ígéretes terület – teszik hozzá.

A kutatók most azt vizsgálják, hogy ezek a nano-architektúrával készült anyagok miként vezethetnek erősebb, de könnyű protézisekhez, implantátumokhoz és orvosi eszközökhöz. A következő kihívás az, hogy nagyobb darabokat állítsanak elő anélkül, hogy elveszítenék a laborban látott előnyöket. De ami a legfontosabb, hogy rájöjjenek, hogyan lehetne nagyobb mennyiségben észszerű költségek mellett előállítani ezt a szénalapú szerkezetet.

---

Ebben a cikkben arra is kitértünk: a ChatGPT térnyerésével elkerülhetetlen, hogy az emberek az egészségügyi problémáikkal is a chatbothoz forduljanak időnként. Egy friss kutatás szerint az Egyesült Államokban már 6-ból 1 ember használja is a technológiát ezzel kapcsolatban, legalább havi egyszer, ám az Oxford Egyetem friss tanulmánya alapján ez nem a legjobb döntés. A chatbotokba fektetett túlzott bizalom kockázatokat rejthet magában.