18+

A megtekinteni kívánt tartalom csak felnőtteknek ajánlott.

Elmúltál már 18 éves?

Temetésen és hamvasztáson kívül már vízben való elbomlást is választhatunk

Isakress/Wikimedia Commons
not image

Kulcsár Péter

2022. január 14. - 05:41

Többféle alternatíva is létezik arra, mi történjen földi maradványainkkal azután, hogy meghaltunk. A temetést és a hamvasztást már évszázadok óta ismerjük, de vajon hallottunk-e már az úgynevezett aquamation módszerről?

Hamvasztás során a holttestet magas hőfokon történő égetéssel tüntetik el, ami hagyományos temetkezési gyakorlatnak számít, ám környezettudatosság szempontjából korántsem előnyös, hiszen rengeteg energiára van szükség a tüzeléshez, így nem véletlen, hogy éves szinten több millió tonna szén-dioxiddal terhelik a hamvasztóüzemek az atmoszférát.

Kifejlesztettek azonban egy sokkal környezettudatosabb módszert, mégpedig az aquamationt, melynek lényege, hogy lúgos hidrolízissel számolják fel az emberi vagy állati szöveteket. A szóban forgó eljárást láng nélküli hamvasztásnak és biokremációnak is nevezik.

Az eljárás során a holttestet egy víz és kálium-hidroxid keverékével töltött, nyomás alatt álló kapszulába helyezik, és körülbelül 90-150 °C-ra melegítik. Ahogy az edényben a nyomás növekszik, az oldat forrás helyett több órán keresztül kíméletesen bontja a szerves anyagokat.

A technika segítségével a csontok kivételével mindent elfolyósítanak, amelyeket aztán kemencében megszárítanak, fehér porrá zúznak, urnába helyeznek, majd a rokonoknak adják. Az aquamation a hamvasztáshoz képest 32 százalékkal több maradványt hagy hátra a testből.

A biokremációra szakosodott amerikai Bio-Response Solutions cég szerint a technológia 90 százalékkal kevesebb energiát használ, mint a lánghamvasztás, és nem bocsát ki káros üvegházhatású gázokat. A folyamat után visszamaradó folyadék szerves vegyületek, köztük sók és aminosavak steril keveréke, amely műtrágyaként használható, vagy semlegesíthető és biztonságosan a vízbe engedhető.