Tarr Zoltán személyesen nem tudott részt venni a Kolozsvári Magyar Napokon, ezért Kollai István magyarságpolitikai helyettes-államtitkár útján levélben köszöntötte a rendezvény résztvevőit. A miniszter Kolozsvár szerepét is kiemelte, amely szerinte évek óta a találkozások egyik fontos helyszíne, és nemcsak a régió, hanem az egész magyar nemzet számára jelentős kulturális tér.

„Maga a rendezvény pedig óriási lendülettel mutatja meg, hogy az erdélyi magyarság élő, alkotó közösség, amely méltán büszke értékeire és magyarságára” – fogalmazott.

A miniszter ezt követően már a magyarországi nemzetpolitika elmúlt időszakát értékelte, és élesen bírálta azt a szemléletet, amely szerinte meghatározta az elmúlt másfél évtizedet. Tarr Zoltán úgy látja, olyan rendszer alakult ki, amely megpróbálta meghatározni, ki számít „jó magyarnak”, miközben szerinte ezt sem politikusok, sem kormányok nem dönthetik el.

„Az elmúlt másfél évtizedben olyan rendszer épült ki Magyarországon, amely meg akarta mondani, ki a “jó magyar” és ki nem. Sokan láttuk, tudtuk kezdettől fogva, hogy ez tévút: nem politikusok és nem kormányok döntik el, hogy ki a jó magyar, ki a nemzet tagja, és ki nem az” – jelentette ki a Facebook-oldalán.

A határon túli magyar közösségek

Tarr szerint a határon túli magyar közösségek életét sem lehet Budapestről irányítani, ahogyan azt sem lehet elvárni, hogy mindenki ugyanúgy gondolkodjon. A miniszter szerint ezért új alapokra kell helyezni a magyar–magyar kapcsolatokat, amelyek szerinte komoly politikai terheket örököltek.

Emellett kiemelte, a Gyurcsány- és az Orbán-kormányok után másfajta megközelítésre van szükség.„A mi feladatunk az, hogy szakítsunk azzal a leterhelt magyar-magyar kapcsolattal, amelyet a Gyurcsány- és Orbán-kormányok hagytak maguk után. Párbeszédre, egymás megértésére, a közösségek erősítésére van szükség.”

A miniszter szerint az előző magyar kormány olyan képet kínált a határon túli magyar közösségeknek, amely sok szempontból hiánypótlónak tűnhetett számukra, ugyanakkor Tarr Zoltán úgy véli, ennek politikai következményei is voltak.

„Pontosan tudjuk, hogy az előző magyar kormány olyan hamis képet kínált ezeknek a közösségeknek, amelyeket másoktól éveken át nem kaptak meg. Eközben viszont családokat ziláltak szét, háborús pszichózist terjesztettek és a gyűlölködést erősítették” – mondta.

Bocsánatot is kért az előző vezetés helyett

Tarr Zoltán ezután bocsánatot is kért az előző vezetés helyett a határon túli magyaroktól, amiért szerinte politikai eszközként használták őket. „Bocsánatot kérek az előző vezetés helyett is azért, hogy határon túli honfitársainkat politikai eszközként használták” – fogalmazott.

A miniszter szerint a Tisza-kormány számára természetes a határon túli magyar közösségek támogatása, ugyanakkor azt szeretnék elérni, hogy a nemzetpolitika és a pártpolitikai hűség ne kapcsolódjon össze. „A Tisza-kormánynak magától értetődő a támogatás megadása, de a párthűséget lehámozzuk a nemzetpolitikáról” – jelentette ki.

Tarr Zoltán végül azt hangsúlyozta, hogy a határon túli magyarokkal való kapcsolatnak nem alá-fölérendeltségi, hanem partneri alapon kell működnie. „Egyenrangú, nem pedig alárendelt kapcsolatokra van szükség, mert minden egyes magyar ezt érdemli” – zárta gondolatait.