Fotó: Unsplash
Az evolúció során, amikor az élelemhez való hozzáférés nehézségekbe ütközött, az ülés energiát spórolt, ami a túlélést segítette.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint évente 3,2 millió haláleset történik a fizikai aktivitás hiánya miatt, ám még ennek tudatában sem mindig egyszerű rávenni magunkat, hogy felálljunk a fotelból, s ennek több oka is van.
Az evolúció során, amikor az élelemhez való hozzáférés nehézségekbe ütközött, az ülés energiát spórolt, ami a túlélést segítette, tehát a szükségtelen erőfeszítések minimalizálása a génjeinkbe van kódolva – írta az Index.
A Psychology Today és a The Conversation is beszámolt arról a közelmúltbeli tanulmányról, amelyben azt próbálták az agyra kötött elektródákkal mérni, hogy az ülő viselkedéshez való automatikus vonzódásunk kapcsolódik-e agytevékenységünkhöz.
A kísérlet eredményei azt mutatják, hogy az agyunktól nagyobb erőfeszítést igényel a passzivitás képeitől való eltávolodás, mint a fizikai aktivitás képeitől való távolságtartás. Igazából ez logikus, hiszen környezetünk is a minél nagyobb kényelemre sarkall a liftekkel, autókkal, mozgólépcsőkkel.
A Hindustan Times szerint Dr. Chandni Tugnait pszichoterapeuta ennek kapcsán arról nyilatkozott, miszerint a depresszió és a szorongás letargiához és apátiához vezethet, de az önbizalomhiány, a mókuskerék, a túlterheltség és a kialvatlanság miatt is lustának érezhetjük magunkat.
