Újabb volt szovjet államban uralkodott el a káosz, 9-en haltak meg egy összecsapásban
„Terrorelhárítási akciónak” bélyegezték azt az erőszakos hatósági fellépést, ami a rendőrök és a tüntetők összecsapásához vezetett Közép-Ázsiában.
Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata által közreadott képen Nikol Pasinján örmény miniszterelnök, Aljakszandr Lukasenka fehérorosz, Emomali Rakhmon tádzsik, Kaszim-Zsomart Tokajev kazah, és Szadir Zsaparov kirgiz elnök, valamint Stanislav Zas, a Kollektív Biztonsági Szerzõdés Szervezetének (OCKB) fõtitkára (b-j) az OCKB csúcsértekezletén Dushanbéban 2021. szeptember 16-án.
MTI/EPA/Orosz külügyminisztérium sajtószolgálata 
Tádzsikisztán az egyik leginkább zárkózott állam a világon, amely korábban évtizedeken át a Szovjetunió egyik tagállama volt. Függetlenné válása után szinte azonnal polgárháború tört ki, amelyben több állam is érintetté vált: Oroszország, Irán, Pakisztán, Afganisztán és Üzbegisztán is.
A polgárháborús állapotok közepette emelkedett fel Emomali Rahmon, aki egykoron a szovjet Tádzsikisztán egyik fontos politikai tisztviselője is volt az utolsó években. Rahmon 1994-ben került az ország élére és azóta is vasmarokkal uralja azt.
Rahmont a közép-ázsiai térség többi vezetőjével együtt gyakran diktátorként tartják számon, ugyanis az országban évtizedek óta nem voltak szabad választások, valamint az emberi szabadságjogok sem érvényesülnek túl magas szinten.
Az ilyen államokban pedig előfordul, hogy néha a népharag vagy egy népcsoport haragja berobban, erre láthattunk példát januárban, amikor brutális tüntetések törtek ki Kazahsztánban. Nem véletlen, hogy a kazah elnök rögtön politikai reformokba kezdett.
Most pedig Tádzsikisztán is ezzel találta szembe magát, ugyanis az Afganisztán és Kína határa közelében lévő Hegyi-Badahsán Autonóm Régióban tömeges tüntetések törtek ki a hét folyamán, amely végül erőszakos összecsapásokba torkollott.
Az összecsapásokban legalább nyolc tüntető és egy rendőr életét vesztette a tádzsik hatóságok szerint – írja az Intell News. Ez egy „terrorelhárítási akció” keretében történt, amit a kormány azzal indokolt, hogy meg kell fékezniük az erőszakos tüntetéseket.
A demonstrációkat előidéző feszültség még 2021 novemberére vezethető vissza, amikor elraboltak és megöltek egy aktivistát a hatóságok. A tüntetések miatt a hegyi-badahsáni kormányzó és egy település polgármestere is lemondott, miután megvádolták őket azzal, hogy nem tettek semmit az aktivista életének megmentéséért.
Jelentkezz, és légy Te is a Liner.hu csapatának tagja
A tádzsik hatóságok egy időben csak arról beszéltek, hogy csak rendőrök vesztették életüket, miután a militáns tüntetők Molotov-koktélokat dobtak rájuk. Aktív terrorszervezetről beszéltek, míg a tisztviselők is csak arról adtak közlést, hogy egyenruhások hunytak el.
A közösségi média beszámolók viszont egyértelműen azt igazolták, hogy civilek is életüket vesztették a hegyi-badahsáni összecsapásokban. Végül pedig megerősítést is nyert, hogy legalább nyolc civil halálához vezetett a tüntetés, ám még ennél is több lehet.
Hegyi-Badahsán Autonóm Régió és a tádzsik központi kormány konfliktusa egyébként már a polgárháború idejére visszavezethető, ugyanis a nyelvileg és etnikailag is sajátos Pamír-hegységi régió egy időben a lázadók egyik bázisaként szolgált.
A régió gazdasága borzalmas állapotban van a magas munkanélküliség, a folyamatosan növekvő élelmiszerárak és a nehéz életkörülmények miatt. A régió lakossága egyébként javarészt sííta muszlim, miközben a tádzsikok főként szunnita muszlimok, így egy vallási konfliktus is húzódik a háttérben.
A régióban már számtalan alkalommal voltak rendkívül véres összecsapások, a legsúlyosabb 2012-ben volt, amikor a helyi nemzetbiztonsági tanács vezetőjét megkéselték. Az emiatt kitört tüntetések és abból fakadó összecsapások miatt legalább 40 ember elhunyt, de egyes becslések szerint 200 halott is lehetett.
