A valaha talált legnagyobb T. rex csontjában megkövesedett ereket fedeztek fel neutronos vizsgálattal a kutatók.
A valaha felfedezett legtermetesebb Tyrannosaurus rex, a Scotty névre keresztelt ragadozó bordája 66 millió éves orvosi rejtélyről rántja le a leplet. A fosszilizálódott csont belsejében egy még gyógyulófélben lévő sérülés nyomait azonosították a szakemberek, ami rendkívül ritka leletnek számít az ősmaradványok történetében.
A ScienceDaily beszámolója szerint a kutatók az amerikai Oak Ridge Nemzeti Laboratórium legmodernebb neutronképalkotó technológiáját hívták segítségül a vizsgálathoz. Ez a kíméletes eljárás lehetővé tette, hogy a felbecsülhetetlen értékű csont károsítása nélkül készítsenek részletes, háromdimenziós belső képet a megőrződött lágyszövetekről.
„Ez olyan, mintha megütöttük volna a főnyereményt. Scotty bordája egy olyan kiterjedt, ásványosodott érhálózatot tartalmaz, amilyet korábban még egyetlen fosszíliában sem figyeltek meg” – fogalmazott Mauricio Barbi, a kanadai Reginai Egyetem fizikaprofesszora.
A bordatörést követően vasban gazdag vér áramlott a sérült területre, miközben a gyógyulási folyamat részeként új erek képződtek. Scotty elpusztult, mielőtt a törés teljesen összeforrhatott volna, a maradványait befogadó sós mocsárvidék pedig lelassította a lebomlást, így a finom érhálózat megőrződhetett.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
A kanadai Saskatchewan államból előkerült őslény maradványait vizsgáló projektet Jerit Mitchell doktorandusz vezeti. „Minden fosszília egy apró pillanatkép a múltból” – mondta a kutató. A nyomok összerakásával nemcsak a régmúltat érthetjük meg jobban, hanem az evolúció jövőbeli irányaira is következtethetünk – vélekedett Marcella Berg, az egyetem adjunktusa.
A szakemberek röntgen- és neutronképalkotó eljárások kombinációjával vették szemügyre a bordát. Míg a röntgensugarak a nehezebb elemek és a sűrű csontszerkezet feltárásában jeleskednek, a neutronok a könnyebb elemeket, különösen a hidrogént mutatják ki rendkívüli pontossággal.
Jerit Mitchell még egyetemi hallgatóként, 2020-ban fedezte fel az erek jelenlétére utaló jeleket a kanadai szinkrotron központ mérései során. A kutatócsoport 2026 áprilisában lépett tovább, amikor az Oak Ridge Nemzeti Laboratórium speciális neutronnyalábjaival vizsgálták meg a fosszíliát.
„A neutronok nemcsak megerősítették a korábbi eredményeinket, hanem bizonyították, hogy kulcsfontosságú eszközt jelentenek a lágyszövetek keresésében. Így elképesztő részletességgel érthetjük meg a tulajdonságokat anélkül, hogy kárt tennénk a mintákban” – fejtette ki Marcella Berg. A laboratórium MARS nevű berendezése a kisebb csontok és borostyánok hidrogénben gazdag területeit világította át, míg a VENUS berendezés a nagyobb fosszíliák mélyére hatolva alkotott precíz térbeli képet.
„Sokan úgy gondolnak a neutronokra, mint az akkumulátorok vagy a fejlett anyagok kutatási eszközére, ám az ősi élet rejtélyeinek feltárásában ugyanilyen innovatívak” – magyarázta Hassina Bilheux, a VENUS vezető tudósa.
A tudósok a gyógyulási folyamatok mintázatait más fajok fosszíliáival is össze kívánják hasonlítani a jövőben. „Sokkal több fosszília rejtőzik a gyűjteményekben, mint gondolnánk, és mindegyik több millió éves titkokat őriz. A szinkrotronok és neutronforrások segítségével olyan új felfedezéseket tehetünk az ősi életről, amelyekre korábban nem volt lehetőségünk” – zárta gondolatait Jerit Mitchell.