Szlávik János fontos információkat közölt azokkal, akiket már beoltottak
Szlávik János infektológus, a Dél-Pesti Centrumkórház osztályvezetője elmondta a legfontosabb tudnivalókat azok számára, akik már megkapták az első és/vagy második dózis vakcinát.
Budapest, 2020. december 26.
Szlávik János infektológus fõorvos egy Pfizer és a BioNTech által kifejlesztett koronavírus elleni oltóanyaggal a Dél-pesti Centrumkórházban 2020. december 26-án.
MTI/Koszticsák Szilárd 
Szlávik az InfoRádió Aréna című műsorának vendégeként beszélt arról, hogy amennyiben felvesszük a koronavírus elleni védőoltást, szinte biztosan meg tudjuk előzni, hogy kórházba kerüljünk. Mint mondta, egyelőre nincs gyógyszer a koronavírus ellen, ezért a vakcinákra kell hagyatkoznunk.
Az infektológus kitért arra is, hogy a védettség kialakulásához idő kell, viszont fontos információ, hogy már az első oltás utáni 2-3 héttel is megkezdődik az antitestek termelése. Hozzátette: a magas szintű hatékonyság, amit napról-napra lehet hallani a vakcinákról, az csak a második dózis utáni pár héten belül alakul ki.
Szlávik János szerint nem érdemes egyébként gyakran nézegetni a vérünkben az ellenanyag szintjét, mivel „más oltásoknál sem tesszük ezt”. Annyit lehet biztosan tudni, hogy már minden oltás azt 100 százalékosan megelőzi, hogy kórházba kerüljünk a fertőzéstől.
A szakértő azt is kihangsúlyozta, hogy a két védőoltás között nem szabad a figyelmünkön lazítani, szerinte amíg nem alakul ki a nyájimmunitás (mintegy 70-80 százalékos átoltottság), addig vigyázni kell magunkra. Kiemelte: habár a második védőoltás után megfertőződhetünk, de úgy tűnik, nem adjuk tovább a fertőzést, ami nagyon jó hír.
Szlávik arra is kitért, hogy az oltási utáni reakciókból nem érdemes rögtön az immunitásra következtetni, ugyanis ha valakinél adott esetben nincs oltási reakció, az egyáltalán nem jelenti azt, hogy az immunrendszer nem reagált az oltásra:
„Azt azért tudni kell, hogy főleg az mRNS alapú vakcináknak erős immunválaszt kiváltó hatása van, de ezek nem károsak a szervezetre” – fogalmazott Szlávik, aki hozzátette, hogy egyes vakcináknál a második oltás erősebb reakciókat válthat ki.
Felhívta a figyelmet azonban, hogy amennyiben tartósan alakul ki láz, gyengeség, akkor felmerülhet a koronavírus-fertőzés gyanúja, ugyanis az oltás utáni néhány napban is megbetegedhetünk. Szlávik szerint onnan látszik a különbség, hogy az oltási reakció általában egyszeri magas láz, esetleg egy napig tartó gyengeség formájában nyilvánul meg, míg a tartósabb és erőteljesebb tünetek a fertőzésre utalhatnak.
