Szlávik már aggódik: könnyebben terjedhet emberek között a majomhimlő

„A betegség nevét hallva azt gondolhatnánk, hogy a majomhimlő csak majmokban terjed, de sajnos nem így van” – jelentette ki Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa a Mandinernek.

A vírust először 1958-ban fedezték fel egy kísérleti majomkolónián, akkor még csak az állatokra volt veszélyes, majd később a patkányoktól kaphatta el az ember a himlőt, amely a feketehimlő rokona.  Soron kívül Halálra késeltek egy nőt Szentesen

1970-ben Kongóban bukkant fel az első eset az emberek között, majd a 2000-es évek elejéig csak Afrikában ütötte fel a fejét, után azonban már előfordult Európában és az Egyesült Államokban is. Jellemző tünetei a hosszú lappangási idő, láz, izomfájdalom, kiütések, amikből aztán hólyagok lesznek, amik kipukkadnak, de a halálozási ráta ebben az esetben igen alacsony. 

Szlávik kiemeli, hogy eddig kizárólag behurcolt esetekről volt szó: a betegséget a lappangási időszakban vitték be az érintettek Nigériából az Egyesült Államokba, azonban „abban, ami most zajlik, az a furcsa, hogy a mostaniak nem ilyen behurcolt esetek. Vagyis a most érintettek – egyiküket kivéve – nem jártak a betegségüket megelőzően Afrikába“. 

Hozzáteszi, hogy a tudományos közösség már attól tart, hogy megváltozott a vírus, és esetleg könnyebben terjed emberről emberre, de az sem kizárt, hogy a kórokozó egy ideje már Angliában bujkál – mindenesetre nem úgy vélik, nem lenne jó egy újabb kórokozóval szembenézni a koronavírus után. 

Viszont aláhúzza, hogy erre egyelőre kicsi az esély, de gyanús, hogy sem a portugál, sem a spanyol eseteknél nincs meg az indexeset, vagyis az a személy, aki behurcolhatta a kórt. Ez az oka annak, hogy nagyon komolyan kell figyelni erre a vírusra, mint fogalmaz, az Egészségügyi Világszervezet aggodalommal figyeli is a helyzetet. „Az esetek többségében a beteg homoszexuális, de már olyan érintetett is találtak, aki nem az” – teszi hozzá Szlávik.

Az infektológus elmondta, hogy majomhimlő a poxvírusok csoportjába tartozik a tehénhimlő és a feketehimlő mellett. Utóbbit az emberiség a védőoltások segítségével eltüntette a földünkről: 1980 óta nem fordul elő a természetben. Mindkettő ugyanúgy kezdődik, 21 nap lappangási idővel, lázzal, izomfájdalommal, különbség viszont, hogy míg a majomhimlőben szenvedők nyirokcsomója megnagyobbodik, addig a feketehimlőnél ilyesmit nem írtak le. 

A másik tipikus tünete majomhimlőnek a betegség második-harmadik napján jelenik meg: az arcon kialakulnak bárányhimlőszerű kiütések, amelyek aztán az egész testre elkezdenek kiterjedni. A kiütésből hólyagok lesznek, amik elgennyesednek, végül kipukkadnak.

„Ez elég riasztóan hangzik, de a nyugat-afrikai majomhimlőben halálozási aránya viszonylag alacsony, százból egy eset, míg a kongói majomhimlőé egy a tízhez. Jelenlegi tudásunk szerint a most terjedő törzs, a nyugat-afrikai majomhimlőhöz kapcsolódik, tehát enyhébb lefolyású” – mondja a szakértő.

A vírus testnedvekkel terjed, apró sebeken keresztül nyálkahártyaérintkezéssel, tehát, ahogy Szlávik mondja, „ha valaki utazik egy fertőzött mellett, úgy tuti nem lehet elkapni“, a másik eset a szexuális út, ugyanis a fertőzöttek nagy része homoszexuális vagy biszexuális. 

Gran Canaria szigetén rendezték meg május 5. és 15. között a Maspalomas melegfesztivált mintegy nyolcezer résztvevővel, ahol madridi, olasz és tenerifei férfiak vírustesztje lett pozitív. 

Az Egyesült Királyságban a fertőzöttek több mint fele vagy homoszexuális vagy biszexuális, ezért a brit Egészségügyi Biztonsági Ügynökség vezető orvosa azt mondta, hogy „különösen a meleg és biszexuális férfiakat sürgetjük, hogy figyeljenek a szokatlan kiütésekre vagy elváltozásokra, és haladéktalanul forduljanak szexuális egészségügyi szolgálathoz”.

Szlávik elmondta, hogy a betegség lefolyása akár három hét is lehet, a hegek gyógyulásához is sok idő kell, de szerencsére nem vészes a lefolyás, „egyelőre nincsen ok aggodalomra”. 

Ráadásul jó hír, hogy a himlő elleni oltás 85 százalékban a majomhimlő ellen is véd: „természetesen ez nem azt jelenti, hogy bárkit be kellene oltani, de jó hír, hogy van ilyen vakcina“.  A gyógyszer már nehezebb kérdés: van egy-két olyan gyógyszer, amiről azt feltételezik, hogy hatékony lehet, de „miután hála annak a Jóistennek, rendkívül enyhe lefolyású ez a betegség, ezekre egyelőre nincsen szükség” – tette hozzá.