Ausztrál kutatók bizonyították, hogy az emberi szívizomsejtek képesek az újratermelődésre egy szívrohamot követően.
A kardiológia évtizedes dogmáját döntötték meg ausztrál tudósok, akik elsőként bizonyították,hogy az emberi szív a szívroham után képes új izomsejteket termelni. A Sydney-i Egyetem, a Baird Intézet és a Royal Prince Alfred Kórház szakemberei a Circulation Research című folyóiratban ismertették eredményeiket.
A felfedezés gyökeresen megváltoztatja a szív- és érrendszeri betegségek gyógyításáról alkotott eddigi elképzeléseket. A kutatást vezető Dr. Robert Hume emlékeztetett arra, hogy korábban az elhalt szívizmokat teljesen pótolhatatlannak tartották.
„Egészen mostanáig úgy véltük, hogy a sejtek elhalása miatt a szívrohamon átesett területek helyrehozhatatlanul károsodnak, így a szív kevesebb vért tud a szervezetbe pumpálni. Munkánk megmutatta, hogy bár a hegesedés jelen van, a szív mégis termel új izomsejteket, ami teljesen új lehetőségeket nyit meg” – mondta a kutató.
Az újonnan felfedezett sejtnövekedés
A szakember hangsúlyozta, az újonnan felfedezett sejtnövekedés egyelőre nem elegendő az infarktus súlyos következményeinek teljes megelőzéséhez. Bízik benne, hogy a jövőben olyan terápiákat fejleszthetnek ki, amelyek felerősítik a szervezet ezen természetes védekezőreakcióját.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
A kutatók korábban már megfigyelték a szívizomsejtek osztódásának fokozódását egerekben egy infarktust követően, emberi szövetekben azonban most sikerült ezt először igazolni. A megállapítások jelentőségét növeli, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedések világszerte a vezető halálokok közé tartoznak, a ScienceDaily írása szerint például Ausztráliában az összes haláleset közel egynegyedéért ezek a kórképek felelősek.
Súlyos szívroham esetén
Egy súlyos szívroham a szívsejtállomány akár egyharmadát is elpusztíthatja. Bár a kezelési módszerek fejlődésének köszönhetően a túlélési esélyek jelentősen javultak, a túlélt infarktus után sok betegnél alakul ki szívelégtelenség. A végstádiumú szívelégtelenség egyetlen jelenlegi gyógymódja a szervátültetés, azonban a szervdonációk száma messze elmarad a rászorulókétól.
A tudományos eredmény eléréséhez egy világviszonylatban is egyedülálló módszertant alkalmaztak. A Paul Bannon és Sean Lal professzorok által kidolgozott eljárás során bypass műtéten áteső, élő betegektől gyűjtöttek szívszövetmintákat mind az egészséges, mind a károsodott területekről.
Az élő humán szívmodell
Az élő humán szívmodell használata révén a kutatók az eddiginél lényegesen pontosabb laboratóriumi adatokat nyerhetnek a szív biológiai működéséről. Sean Lal kardiológus professzor elmondta, hogy a végső cél olyan eljárások kifejlesztése, amelyek képesek visszafordítani a szívelégtelenséget.
„Az élő emberi szívszövetekből álló modell segítségével sokkal megbízhatóbb adatokat kapunk az új gyógymódok fejlesztéséhez. A minták elemzése során már azonosítottunk több olyan fehérjét, amelyekről korábban kimutatták, hogy szerepet játszanak az egerek szívének regenerációjában, ez pedig rendkívül bíztató kilátás az emberi alkalmazás szempontjából” – nyilatkozta a professzor.
Ezek a fehérják fontos kulcsot adhatnak a tudósok kezébe ahhoz, hogy miként ösztönözhetik az emberi szívet több új izomsejt előállítására, közvetlen bizonyítékot szolgáltatva arra, hogy a felnőtt emberi szív nem teljesen eszköztelen saját szövetei újjáépítésében.