Szijjártó: Európa két rendkívül súlyos biztonsági kihívással szembesül párhuzamosan
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szerint Európa két rendkívül súlyos biztonsági kihívással szembesül párhuzamosan.
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter A jelenlegi fokozott migrációs nyomás nagyrészt a bevándorláspárti brüsszeli politika következménye, márpedig Európa mindaddig nem lesz biztonságban, amíg nem tudja megállítani az illegális migrációs folyamatokat – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Máltán.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a máltai kollégájával, Ian Borggal folytatott tárgyalását követően arról számolt be, hogy Európa két rendkívül súlyos biztonsági kihívással szembesül párhuzamosan, az ukrajnai háború és az egyre erősödő migrációs nyomás következményeivel.
Rámutatott: vannak országok, amelyek egyszerre vannak kitéve ennek a két jelenségnek, ilyen Málta és Magyarország is. Hazánk idén már 263 ezer illegális határátlépési kísérletet akadályozott meg, ahogy a szigetország is a Földközi-tengeren keresztül érkezők emelkedő számáról tett jelentést – mondta.
Európában összességében nő a migrációs nyomás
„Európában összességében nő a migrációs nyomás, és ez nagyrészt annak a következménye, hogy Brüsszel továbbra is egy migrációt támogató, ösztönző politikát visz” – szögezte le.
„Mindaddig nem leszünk biztonságban a migráció tekintetében, amíg Brüsszel nem változtat migrációpárti politikáján, és amíg végre nem beszélünk világosan és egy hangon, s nem mondjuk ki, hogy csak azok jöhetnek Európába, akik jogosan tudnak ide jönni” – tette hozzá.
Szijjártó Péter aláhúzta, hogy az NGO-k összejátszanak az embercsempész-hálózatokkal, és a Földközi-tengeren gyakorlatilag már az embercsempész-maffia részeseivé váltak, ekképpen pedig közösen nyomás alá helyezik az európai szuverén országokat, ők akarják eldönteni azt, hogy nekünk kiket kellene beengedni.
Magyarország és Málta is súlyos problémákkal néz szembe
„Ma Nyugaton ezeket a szervezeteket hősként állítják be, holott ezek bűnbandák részeseivé váltak” – fogalmazott. Kitért az ukrajnai háborúra is, amelynek nyomán földrajzi elhelyezkedése miatt Magyarország és Málta is súlyos problémákkal néz szembe, előbbi az energiaellátás válsága, utóbbi a hajózást érintő korlátozások miatt.
A két ország ezért egyetért abban, hogy minél előbb békére van szükség, s egyik fél sem szállít fegyvert Ukrajnának – jelentette ki. A miniszter kiemelte, hogy Budapest és Valletta politikailag a legtöbb kérdésben hasonló álláspontot képvisel, ilyen például az, hogy az Európai Unióra szuverén országok integrációjaként tekintenek.
„Nem támogatjuk, hogy az egyhangúság helyett az EU-s döntéshozatal a minősített többség irányába mozduljon el. Nem támogatjuk, hogy az Európai Unió újabb hatásköröket vegyen el a tagállamoktól, és szeretnénk azt elérni, hogy minden egyes tagállammal szemben Brüsszel tisztelettel viselkedjen, függetlenül annak az országnak a méretétől” – mondta.
A miniszter méltatta a kétoldalú együttműködést, kifejtve, hogy az mindkét félnek sok hasznot hozott. Közölte, a kereskedelmi forgalom több mint 60 százalékkal bővült, valamint a turisztikai forgalom is jelentősen erősödött. Mintegy 41 százalékkal nőtt a magyarok által Máltán eltöltött vendégéjszakák száma, és idén eddig kétszer annyi máltai turista érkezett Magyarországra, mint tavaly egész évben – tette hozzá.
(MTI)
