Szijjártó: az Európai Bizottság biztosa elismerte, hogy a gázársapka politikai intézkedés
Szijjártó kiemelte: az Európai Unió ársapkát vezetne be, azonban ez nem kereskedelmi, hanem politikai intézkedés, valójában egy szankció.
Fotó:
MTI/Vajda János 
Az Európai Bizottság egy öt pontból álló javaslatcsomagot tett le az asztalra, erről vitáztak ma a vezetők Brüsszelben, ennek végeztével Szijjártó Péter élőben jelentkezett be, és beszámolt a részletekről.
Elmondta, hogy ebből négy technikai jellegű volt, ezek Magyarország számára is elfogadhatók kisebb korrekciókkal. Szijjártó kiemelte, hogy ezek közös jellemzői, hogy a válságot kezelni nem tudják, de a tüneteket tudják enyhíteni.
Hozzátette, hogy ezen javaslatok ilyen-olyan formáját ráadásul Magyarország már valahogy alkalmazza. Ezen javaslatok közé tartozik a villamosenergia-megtakarítás, nem földgázt használó villamosenergia-termelők bevételének korlátozása, a fosszilis energiavállalatokra kivetett szolidaritási hozzájárulás, valamint az energiapiacok likviditási helyzetének javítása.
Az ötödik pont azonban a leglényegesebb, erről beszélt hosszabban Szijjártó Péter, és ez volt az a javaslat, amely a politikai vita lényegi részét képezte a vezetők megbeszélése közben – ez az unió ársapka kérdése, vagyis az, hogy ez Európai Uniós tagállamok mennyiért veszik a földgázt.
Szijjártó kiemelte, hogy Magyarország energiaellátása akkor van biztonságban, ha az európai piac működik, ezért egy konkrét földgázforrás kizárása nem lehetséges, „egyszerűen abszurd”.
„Ez az ársapka, amely gyakorlatilag az orosz gáz európai piacról történő kiszorítására irányul, ez egészen egyszerűen abszurd”
– jelentette ki a külügyminiszter.
Elmondta ugyanis, hogy minél kisebb a kínálat egy adott termékből, annál magasabb annak az ára, tehát ezzel csak növekedne a földgáz ára, sőt, az Európai Bizottság energetikáért felelős biztosa elismerte, hogy ez egy politikai intézkedés, amelytől nem várható árcsökkenés.
Ráadásul a Gazprom már korábban világossá tette, hogy nem fognak Európába több földgázt szállítani, ha ársapkával sújtsák őket – tehát ez valójában nem ársapka, hanem egy annak álcázott szankciós intézkedés, és Szijjártó azt is elmondta, hogy ez miért van:
ha a szankciót kereskedelmi intézkedésként tüntetik fel, akkor azt „minősített többséggel át lehet nyomni, míg ha szankcióként hoznák be, akkor ahhoz egyhangúság kellene”.
„Magyarország tehát semmiképp nem támogatja az ársapka bevezetését, mert az áremelkedéshez és súlyos ellátás-biztonsági kihívásokhoz vezetne” – jelentette ki a külügyminiszter.
Világossá tette, hogy Magyarország nem ismer olyan politikai okot, amelyért feladnák az ország energiabiztonságát, „nincs az az ok, amiért magyar embereket olyan méltatlan helyzetbe hoznánk, hogy ne legyen fűtésük, ne tudjanak főzni vagy ne legyen elég meleg vizük”.
Azonban más tagországok is voltak, akik felszólaltak, de konkrét neveket nem mondott, egyedül Szlovákiát emelte ki, hiszen köztudott, hogy az álláspontjuk egybe esik a magyarokéval. Viszont azt elmondta, hogy összesen kilenc olyan ország volt, amelynek legalább fenntartásai voltak az intézkedéssel kapcsolatban.
