A magyarok négyötöde szigorúbban lépne fel az offshore-ozó politikusokkal szemben

A Pandora iratokat október elején hozták nyilvánosságra, és hatalmas botrányt robbantott ki, amely magyarokat is érintett. A nemzetközi oknyomozó újságírói konzorcium, amely leleplezte az adókerülést, megemlítette Jászai Gellért üzletembert, Kertész Balázs ügyvédet, Nyerges Zsoltot, Simicska Lajos egykori üzlettársát, valamint Horváth László tiszteletbeli kazah konzult is. 

Nemzetközi szinten azonban sokkal nagyobb neveket is érintett a dolog, többek között Jordánia királyát, Ukrajna, Kenya és Ecuador elnökét, Csehország miniszterelnökét, és Toni Blair volt brit miniszterelnököt is. Európában a legnagyobbat Andrej Babiš cseh miniszterelnök bukott, akinek a választási győzelmébe került a papírok nyilvánossága, miután kiderült, hogy birtokol egy 22 millió dolláros kastélyt a francia Riviérán.  Soron kívül Bosszúból vertek meg egy megbilincselt rabot a börtönőrök Miskolcon

Bár sem itthon, sem az EU-ban nem tiltja semmilyen törvény offshore-cégek birtoklását és vezetését, a legtöbb kormány dolgozik ezek visszaszorításán, ugyanis a legtöbbször ezeket adóelkerülésre használják, mert kellő anonimitást biztosítanak. 

Az Európai Parlament komoly szigorításokat követelt az Európai Bizottságról, az általános állásfoglalás szerint azonnali intézkedés szükséges az adóelkerülés, adócsalás és pénzmosás visszaszorítására. Jogi eszközökkel való fellépésre sürgetik az Európai Bizottságot a tagállamokkal szemben, amelyek nem megfelelően hajtják végre a jogszabályokat. 

A napi.hu és a Pulzus Kutató a felnőtt magyar lakosságra reprezentatív felméréséből kiderül, hogy bár a magyarok esetében csak az ismeretségi körben voltak érintettek a botrányokban, a lakosság elsöprő többsége, mintegy 81 százaléka támogatná a szigorú fellépést. 17 százalék nem csak az ő esetükben, de minden uniós állampolgár cégénél hasonlóan tenne, miközben 2 százalék nem módosítana a jelenlegi rendszeren. 

A felmérés szerint a korosztályok és a nemek között nincs jelentős különbség, azonban az iskolai végzettség alapján már megfigyelhető eltérés. Az alap-, a közép- és felsőfokú végzettséggel bírók 81-79-82 százaléka erősebben lépne fel a politikusokkal, állami vezetőkkel szemben. 

Az alapfokú képesítéssel bírók alig 15 százaléka mindenkivel szemben fellépne, a középfokú végzettséggel rendelkezők 20 százaléka, míg a diplomások 18 százaléka tenne így. 

A lakóhely szerinti eloszlás sem egységes: a városiak 85 százaléka, a fővárosiak, a megyeszékhelyen és a községen élők 78-79 százaléka jobban korlátozná a politikusokat. A falusiak 4 százaléka, a városiak mindössze 1 százaléka hagyná érvényben a jelenlegi szabályozást.