Egy új dél-koreai kutatás szerint a szemfenéki felvételek pontos képet adhatnak a szervezet biológiai öregedéséről.
A születési anyakönyvi kivonatunkban szereplő évszám pontosan megmutatja a kronológiai korunkat, a testünk biológiai állapota és elhasználódása azonban ennél jóval eltérőbb képet mutathat. A biológiai életkor pontos meghatározása régi kihívás az orvostudományban, de a legújabb technológiai eljárások révén egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy ezt egyetlen gyors vizsgálattal megállapítsuk.
A Szöuli Nemzeti Egyetem kutatói a GeroScience című szaklapban publikálták legújabb eredményeiket, amelyek szerint a szemfenékről készített felvételek segítségével gyorsan és fájdalommentesen becsülhető meg a szervezet biológiai öregedése. A retina állapotának elemzése pontosabb képet ad az emberi test valódi koráról, mint a korábbi hasonló modellek – számolt be róla a ScienceAlert.
A módszer a retinaéletkor-rés elnevezésű technológián alapul, amely mesterséges intelligencia segítségével elemzi a szem hátsó részéről készült képeket. Mivel a retina szoros összeköttetésben áll az aggyal és a keringési rendszerrel, kiválóan alkalmas arra, hogy jelezze az általános egészségi állapot eltéréseit.
„Az azonos kronológiai korú egyének biológiai öregedése és egészségi állapota jelentős eltéréseket mutathat a genetikai, környezeti és életmódbeli tényezők hatására. Ez rámutat arra a növekvő igényre, hogy olyan pontos és könnyen hozzáférhető biológiai életkor-biomarkereket találjunk, amelyek képesek megragadni ezt a sokféleséget, javítva a kockázatbecslést és a megelőzési stratégiákat” – fogalmaztak a tanulmány szerzői.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
A dél-koreai szakemberek a korábbi kutatásokhoz képest lényeges újítást alkalmaztak, amikor a tanulóalgoritmusnak az egészséges szemek mellett retinális és látóideg-betegségben szenvedő páciensek vizsgálati anyagait is megadták. A rendszert összesen 7535 résztvevő 29 530 szemfenéki felvételével tanították be, majd a hatékonyságát további 7416 személy 14 832 szkennelésén tesztelték.
A továbbfejlesztett modell átlagosan mindössze 2,5–2,7 év hibahatárral tudta megjósolni a vizsgálati alanyok tényleges életkorát. A nagyobb retinaéletkor-rés, amely a gyorsabb biológiai öregedésre utal, szoros összefüggést mutatott különféle betegségekkel és életmódbeli tényezőkkel.
A cukorbetegséggel küzdők
A cukorbetegséggel küzdőknél átlagosan 2,52 évvel mutatta idősebbnek a retinát a rendszer, míg a dohányzás 0,5 évvel, a korábbi dohányzás pedig 0,46 évvel növelte a biológiai kort. A makuladegeneráció 0,6 évvel, a szürkehályog jelenléte pedig 1,86 évvel emelte meg a mutatót, bár a kutatók megjegyezték, hogy a szürkehályog esetében az elhomályosult képek is befolyásolhatták a mérést.
Az eljárás finomítása során a szakemberek úgynevezett többpólusú tanulást is bevetettek, ami azt jelenti, hogy az algoritmus a korbecsléssel egyidejűleg a páciens nemét is figyelembe veszi. Ez a megközelítés segít kiszűrni a férfiak és nők közötti élettani különbségekből adódó pontatlanságokat.
A vizsgálati módszer a jövőben az orvosi szűréseken is fontos szerepet kaphat, hiszen a rutinszerű szemészeti ellenőrzéseken felhívhatja a figyelmet a rejtett belgyógyászati problémákra. „A szemészeti klinikákon, ahol rutinszerűen végeznek szemfenék-fotózást, ez a módszer segíthet kiszűrni a további átfogó kivizsgálásra szoruló betegeket” – írták a kutatók.
Egyelőre a technológia elsősorban a populációs szintű tendenciák elemzésére alkalmas, mivel az egyes tényezők által kiváltott változások mértéke még a modell hibahatárán belül mozog. A gyakorlati alkalmazás előtt további hosszmetszeti vizsgálatokra lesz szükség annak igazolására, hogy az életmódbeli változtatások vagy kezelések miként hatnak a retina által jelzett biológiai korra.