Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter szerint Magyarországot célzott lejárató kampány éri, mely mögött Ukrajna titkosszolgálati tevékenysége állhat. A miniszter az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén úgy fogalmazott: a kampány célja a magyar kormány hitelének aláásása, különösen a Voks 2025 program és a háborúval kapcsolatos békepárti álláspontjuk miatt.

A miniszter kitért arra is, hogy a volt vezérkarfőnök, Ruszin-Szendi Romulusz tevékenysége gyanút keltett, mivel mandátuma ellenére nem képviselte megfelelően a kormány háborúellenes álláspontját sem NATO-, sem EU-s fórumokon.

Elmondása szerint már a leváltását megelőzően figyelmeztette őt, mert nyilatkozatai Ukrajna-párti hangvételűek voltak, és nem feleltek meg az elvárásoknak. A botrány kirobbanásához hozzájárult egy nyilvánosságra került, szerinte manipulált hangfelvétel is, melyet Magyar Péter hozott nyilvánosságra. A miniszter szerint ez szoros kapcsolatban áll egy ukrán titkosszolgálati akcióval, mely gyorsan, szokatlan médianyilvánosságot kapott, s tovább súlyosbította a helyzetet.

Magyarország ellen zajló lejárató kampány

Egy Magyarország ellen zajló lejárató kampány tanúi vagyunk; ez nem ért véget, ez folytatódik – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának pénteki ülésén. Közölte azt is, hogy a magyar biztonsági szervek vizsgálatokat folytatnak ezzel kapcsolatban, ennek egyik kiemelt eleme a volt vezérkarfőnök tevékenységének és kapcsolatrendszerének feltárása.

Szalay-Bobrovniczky hangsúlyozta: egy vezérkarfőnöki poszt bizalmi állás, ezért minden megnyilvánulásnak komoly súlya van. Hozzátette, a honvédség haderőfejlesztése nem a háború támogatását szolgálja, hanem a béke fenntartásához szükséges képességeket erősíti. A miniszter szerint a történtek politikai célokat szolgálnak, s olyan erők állnak mögöttük, melyek az ukrán EU-integrációt minden áron keresztülvinnék – akár Magyarország érdekeinek rovására is.

Ennek a Magyarországgal szembeni lejárató kampánynak célja van: a Voks 2025-tel kapcsolatos zavarkeltés és a véleménynyilvánítás elbizonytalanítása, illetve a magyar kormány hitelének és szavahihetőségének aláásása – fogalmazott a miniszter a bizottsági meghallgatáson, amelynek egyetlen napirendi pontja „a volt vezérkarfőnök által a NATO-ban képviselt álláspontról” szóló tájékoztató volt.

Kérdésre válaszolva a tárcavezető elmondta: sokkal korábban felmerült már a gyanú, hogy az előző vezérkarfőnök a „mandátumában szereplő, elvárható nyilatkozatait nem tette meg”, miközben Ukrajna-párti kijelentései voltak, ezért ő a felmentését megelőző időben írásban figyelmeztette Ruszin-Szendi Romuluszt.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf kijelentette

Szalay-Bobrovniczky Kristóf kijelentette: az ügyben „biztosan és kitapinthatóan helytelenül járt el” a korábbi vezérkarfőnök. A miniszter kérdésre válaszolva jelezte: kikérték az uniós és NATO-szervektől az érintett jegyzőkönyveket, hanganyagokat, azok megérkeztek, az eredményekről tájékoztatták az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát, és a teljes anyag ismeretében vizsgálják meg, , „a jog előtt mennyire áll meg a kijelentés”, hogy Ruszin-Szendi Romulusz nem képviselte a magyar kormány háborúellenes álláspontját és nem hívta fel partnerei figyelmét az ukrajnai konfliktus eszkalációjának veszélyére.

A miniszter hangsúlyozta: az eset a jelentési kötelezettség elmulasztása és más kérdések kontextusukban vizsgálandóak, hiszen múlt csütörtökön egy illegális módon készült, „kiforgatott, manipulált”, „lopott hangfelvételt” tárt a nyilvánosság elé Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, megtámadva a hadvezetést és a honvédséget.

Ez a magyar kormányról „egy hamis narratívát” terjesztett, másnap pedig Ukrajnában megalapozatlan vádakkal, szokatlan módon szinte azonnal nagy médianyilvánosságot kapó titkosszolgálati akció indult, ami miatt „a helyzet lényegesen megváltozott”, és további eszkaláció várható – fogalmazott.

Összeér a két szál

Szalay-Bobrovniczky Kristóf megemlítette, a két szál úgy ér össze, hogy a volt vezérkarfőnök korábban nyilatkozott arról, hogy kapcsolatot ápol ukrán katonai vezetőkkel. Ezen a láncon keresztül jól detektálható, hogy miképpen ér össze egy ellenzéki párt akciója és egy Ukrajnából irányított, politikai motivációjú titkosszolgálati akció – jelentette ki a miniszter.

Felhívta a figyelmet arra: a vezérkarfőnöké „bizalmi pozíció”, ezért nyilatkozatainak kiemelt jelentősége van. Ez egy békepárti kormány, amit ezzel a mandátummal választottak meg 2022-ben, a háború kitörése után – jelentette ki a miniszter, hangsúlyozva, hogy a kabinet minden lehetséges fórumon az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások megkezdése mellett állt ki, fegyvert, halált okozó eszközt nem szállított Ukrajnába és erre szólított fel mindenki más érintettet is.

Hangsúlyozta: a 2016-ban indult haderőfejlesztés célja, hogy a békejellegű tevékenységek – így a határ- és árvízvédelem – háttérbe szorításával alakítsák át a honvédséget, a katonai tevékenységekre koncentrálva, mivel erős, jól felfegyverzett és kiképzett haderőre van szükség a béke érdekében.

Semmilyen mandátuma nem volt

Kérdésre válaszolva azt közölte: Ruszin-Szendi Romulusznak „semmilyen mandátuma nem volt”, hogy katonaként politikai vezetőkkel tárgyaljon Ukrajnában. A vizsgálat irányairól szólva elmondta: a volt vezérkarfőnök a NATO-üléseken nem képviselte a háború további eszkalációjának megelőzését sürgető magyar álláspontot, és az Európai Unió vezérkarfőnökeinek találkozóján nem szólalt fel, pedig a kormány határozottan ellenezte az EU ukrajnai kiképző misszióját.

Az a kérdés, hogy Ukrajnát beerőltessék az Európai Unióba a magyar emberek érdeke ellen, olyan hihetetlen érdekeket mozdít meg a brüsszeli elit és Ukrajna részéről, amelyek mindent felülíró érdekként jelennek meg. És az a politikai erő, amelyik azon mesterkedik, hogy ezt a kormányt gyengítse vagy végsősoron leváltsa, nyilvánvalóan ennek a politikai nyomásnak a szolgálatába szegődött – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

A miniszter párhuzamot vont a volt vezérkarfőnök és Kollár Kinga, a Tisza Párt európai parlamenti képviselőjének szavai között, és azt hangsúlyozta: ebben az ügyben a brüsszeli elit és Ukrajna „mérhetetlen nagy érdekei” állnak szemben a magyar emberek érdekeivel.

Kósa Lajos, a bizottság fideszes elnöke az eseményt követő sajtótájékoztatón jelezte: a testület a nap folyamán határozatban kérte fel a honvédelmi minisztert, hogy az ügyben folytatott vizsgálat lezárulta után adjon részletes tájékoztatást annak érdekében, hogy megállapítsák, milyen büntető- vagy más jogi következményei vannak a volt vezérkarfőnök általa példátlannak nevezett magatartásának.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf pedig azt közölte: arról, hogy helytelenül járt el Ruszin-Szendi Romulusz, „vitathatatlan bizonyítékok” állnak rendelkezésre, hiszen „precíz jegyzőkönyvi adatok” mutatják, mit mondott és mit nem „a bukott vezérkarfőnök”.

Liner/MTI