Szakértők szerint a törmelékek újrahasznosításával gyorsabban újjáépíthető Szíria
Tudósok által végzett tesztek bizonyítják, hogy az újrahasznosított betont biztonságosan fel lehetne használni Szíriában, hogy újjáépítsék a háború és a földrengés által megrongált épületeket.
Fotó: EPA/ERDEM SAHIN 
A Guardian jelentése szerint tudósok megtalálták a leggyorsabb megoldást Szíria újjáépítésére: az országban a háború, illetve a földrengés által megrongált épületeket újrahasznosított törmelékből lehetne újjáépíteni, mely megoldás olcsóbbá, zöldebbé és gyorsabbá teszi a folyamatot.
Bőven lenne mit újjáépíteni
Az országot februárban egy nagy erejű földrengés sújtotta, melynek következtében rengeteg lakóház és épület megrongálódott. A katasztrófa nyomán keletkezett hatalmas mennyiségű betontörmelék becslések szerint több mint 40 millió tonnát nyom, így a mennyiség adott, ám azt is meg kell oldani, hogy biztonságossá tegyék az ebből készülő új betont.
A Szíriában, az Egyesült Királyságban és Törökországban dolgozó tudósok munkája azért is jelentős, mert ez az első alkalom, hogy a háborúban lerombolt épületekből származó törmelék felhasználásával előállított betonról bebizonyosodott, hogy biztonságos.
Noha maga az újrahasznosított beton nem új keletű találmány, hiszen már korábban is gyártották más helyeken, maga a betonkészítés a helyi adottságok különbségei miatt előzetes helyi tesztelésre szorul.
A tudósok kötelességüknek érezték, hogy segítsenek
A 2011-ben kezdődött, és a mai napig is tartó szíriai háború több mint 130 ezer épületet (!) semmisített meg, melyek 70 százaléka vasbetonból készült. Szakértők arra számítanak, hogy ha a konfliktus egyszer véget ér, úgy valószínűleg több millió menekült fog visszatérni, így létfontosságú, hogy megtalálják a legolcsóbb és leghatékonyabb módját az újjáépítésnek.
A tanulmányt végző tudósok csoportját Abdulkader Rashwani professzor, az aleppói Sham Egyetem szakértője vezette, s becslései szerint Aleppóban az épületek több mint 40 százaléka semmisült meg. A professzor a háború miatt kénytelen volt elmenekülni a törökországi Gaziantepbe, s rendkívül hosszú utazásokat kellett megtennie Szíriába, hogy elvégezhesse a tanulmányhoz szükséges terepmunkát.
