Szakértő: megduplázódhat az élelmiszerszegénységgel érintettek száma Magyarországon
Az Unióban a 16 évesnél idősebb lakosság 5,5%-a szenvedett élelmiszerszegénységben 2020-ban, s ebből Magyarországon csaknem 1 millió felnőtt volt érintett.
Fotó: Unsplash 
Az élelmiszerszegénység egyre nagyobb problémát jelent a világ szegényebb, és most már kevésbé szegényebb részein is – amely többek között az elszálló infláció egyik következménye – a közeljövőben pedig akár meg is duplázódhat azoknak a száma, akik ebben érintettek.
Maga a kifejezés nem csak azt jelenti, hogy valaki nem tud ételt venni magának és a családjának, hanem azt is, hogy a megvásárolt alapanyagok minősége nem megfelelő, illetve nem tartalmazza a szervezetük optimális működéséhez szükséges vitaminokat, tápanyagokat, fehérjéket.
A statisztika szerint ebbe beletartoznak azok is, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy legalább minden második nap fogyasszanak húst, halat vagy ezek vegetáriánus megfelelőjét – derül ki a Pénzcentrum beszámolójából.
A 26 EU-s ország statisztikájából pedig az látszik, hogy az Unióban a 16 évesnél idősebb lakosság 5,5%-a szenvedett élelmiszerszegénységben 2020-ban, s ebből Magyarországon csaknem 1 millió felnőtt volt érintett, ami azt jelenti, hogy ezzel hátulról a 4. helyre kerültünk.
A magyar lakosságnak nagyjából az egytizede érintett ebben
Jász Krisztina szociológus elmondta, hogy a magyar lakosságnak nagyjából az egytizede érintett az élelmiszerszegénységben, emellett több tízezerre tehető a rendszeresen éhező gyerekek száma, illetve több százezren vannak, akik minőségi éhezők.
„Mellesleg tudni kell, hogy ez a nőket nagyobb arányban érinti, mint a férfiakat, aminek oka, hogy több az özvegy közöttük, hiszen a nők tovább élnek, a gyermeküket egyedül nevelők között is több a hölgy, másrészt egy családanya inkább hajlamos lemondani egy étkezésről, hogy a család többi tagja, a gyerekek egyenek inkább”
– tette hozzá.
Állítása szerint a nyugdíjasokat a fiatalokhoz képest némileg kevésbé érinti ez a típusú depriváció, azonban már vannak olyan előrejelzések, amelyek szerint a következő időszakban a duplájára fog nőni az érintettek száma hazánkban.
Az infláció alakulása miatt később még nagyobb lehet a baj
A szociológus szerint az infláció alakulása miatt el fogjuk érni a kétmilliót az össznépességben, ami egy iszonyatos adat, összehasonlításképp pedig kiemelte, hogy Szlovéniában 3% az érintettek aránya, míg nálunk 10%, ráadásul őket nem is ütötte meg annyira a válság, mint minket.
Ez alapján feltételezi, hogy a mostani negyedik helyről, hátulról a második helyre fogunk lecsúszni, közvetlenül Bulgária elé az EU térségen belül, miközben az is problémát jelent, hogy egyre kevesebb magyar engedheti meg magának a minőségi élelmiszereket, ami a betegségek kockázatát is felerősítheti.
„Valószínűleg még inkább a hús nélküli, üres levesek, a krumpli és a tészták dominálják majd az étkezést a túlélést elősegítendő. Azt nem akarom elképzelni, hány gyerek fog éhezni a mostani, hosszúra nyúlt téli szünetben”
– mondta.
